Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - ERDÉLYI ERIKA - KOPPÁNY ANDRÁS A körmendi Batthyány kastély Narancsházának kutatása

18. kép. Fritz Friedriger 1887-es bontási és átalakítási terve a narancsházakról. Magyar Országos Levéltár T4. 146. 19. kép. Fritz Friedriger 1888-as átalakítási terve a már visszabontott keleti narancsházról. Magyar Országos Levéltár T4. 146. 20. kép. Az 1857-es térkép részlete a két narancsházzal. Vas Megyei Levéltár K 132. 21. kép. A helyreállítás első elképzelt terve: múzeum kialakítása a narancsházakban 22. kép. A második terv, amely az egész kastély hasznosítására készült terv része: kávézó, növényházak és madárház kerülne a narancsházakba ERIKA ERDÉLYI - ANDRÁS KOPPÁNY DIE ERFORSCHUNG DER ORANGERIE DES SCHLOSSES BATTHYÁNY IN KÖRMEND Die Wandforschung der Gebäude, sowie die archäologische Aufdeckung der Umgebung wurde im Laufe der Jahre 2003-04 abgewickelt. Die Forschungen wurden von den Kollegen der Forschungsabteilung des Zentrums für Denkmalrestaurierung und Wiederherstellung (ÁMRK) - den Archäologen András Koppány und László Thúry, sowie den Kunsthistorikerinnen Anna Simon und Klára Mentényi - ausgeführt, die Pläne hatten Kollegen der Architekturabteilung des ÁMRK - Erika Erdélyi und Zoltán Deák - angefertigt. Die beiden Gebäude der Orangerie wurden bis 1803 erbaut, mit einem Glashausteil mit Holzkostruktion im Süden, welcher vom Norden mit einem Heizkorridor, und einem mehrstöckigen Gärtnerhaus umgeben wurden. Die Stockwerke des Gärtnerhauses werden abgebaut, der Hof wird bebaut und Billiardezimmer, Kaffeehäuser, sowie eine Gärtnerwohnung werden ausgerichtet. Unter dem Ostgebäude wird der Keller mit Daubengewölbe ausgebaut. Bis zum Jahr 1880 waren die Glashausteile der beiden Gebäude in einen sehr schlechten Zustand heruntergekommen. Der Eigentümer, Herzog Ödön Batthyány, schrieb mehrere Briefe an den königlichen Gerichtshof, als Erblehenamt und bat um Erlaubnis das Haus abreißen zu dürfen. Nachdem die Erlaubnis erteilt wurde, kam es dazu im Jahre 1899. Aus dem Material der Architekturabteilung des BatthyányArchivs sind mehrere Baupläne bekannt. Das vollkommenste Bild bekommen wir über die erste Periode der Gebäude anhand der Forschung des Hofingenieurs János Harangozó. Er war derjenige, der den Plan der ersten Umstrukturierung angefertigt hatte. Über den Abriss und die Umstrukturierung machten die Architekten Andreas Leithner und Fritz Friedriger Pläne. Das Bodenheizsystem des westlichen Glashausteils wurde im Laufe der Ausgrabungen freigelegt. Unter der Orangerie kamen die Überreste von zwei früheren - in das 18. Jahrhundert datierten - Gebäuden zum Vorschein. Wir legten auch die Überreste eines Gartengebäudes südlich der östlichen Orangerie frei, welches älter als das Gebäudepaar ist. Die Ausmaße und das Grundrisssystem dieser frühen Gebäude kann unserer Hoffnung nach die laufende Forschung bestimmen. Die Forschungsresultate sind neben der wissenschaftlichen Bedeutung auch die Grundlage für eine noch kommende Wiederherstellung. Im ersten Schritt wurde die Auslagerung des Museums aus dem Hauptgebäude und die Erweiterung nach den neuen Wünschen dokumentiert, dann wurden Pläne für eine andersartige Nutzung, nämlich für die Gestaltung eines Palmenhauses, gemacht. Jegyzetek 1 Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. (Körmendi Füzetek) Körmend, 1986. (Továbbiakban: Koppány, 1986.) 59. p. 2 Descriptio Comitatus Castri Ferrei per Mathiam Belium. Közreadta: Bendefy László. = Vasi Szemle 31- évf. 1977. 451. p. 3 Koppány Tibor: A körmendi kastélypark építéstörténete. = Vasi Szemle 33. évf. 1979. 384. p. 4 Koppány Tibor: Egy dunántúli nagybirtok építési szervezete a 1819. században. = Magyar Műemlékvédelem XI. Budapest, 2002. (Továbbiakban: Koppány, 2002.) 203. p. 5 Koppány, 1986. 65. p. 6 Koppány, 1986. 72-73- p. és Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: MOL) Batthyány család levéltára (Továbbiakban: P 1322) 124. cs. f. 431., 464, 473. 7 Bibó István: A magyar építészeti szakirodalom kezdetei. In: Művészet és felvilágosodás, Budapest 1978, 73. p. és 19. kép 8 A céhlevél a körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeum állandó kiállításában látható. Savaria Múzeum Történeti Osztály ltsz: III 72.3.1 9 Koppány, 1986. 75. p.; 43. kép MOL T4. 254. 10 Harangozó János 1844. MOL P 1322. Mérnöki iratok, 121/e. cs. Tervrajzok, No. 342.) 11 Vas Megyei Levéltár, VII.l.d/bb/40. Gebäude Schätzung der hochfürstlich Batthyányischen fideicomis Herrschafts Körmend 1871. 12 Andreas Leithner 1887-ben két eddig ismert rajza közül az egyik a nyugati épületet ábrázolja. A rajz dátuma 1887. január 12. MOL T4. 300.; A másik rajz mindkét épületet ábrázolja, homlokzati nézetet és metszetet is tartalmaz. A rajz dátuma 1887. július 12. MOL T4. 353.; Az eddig ismert írott források alapján Samuel Leithner a XVIII. század végétől, fia Andreas Leithner 1814-től volt tagja az Építési Hivatalnak Körmenden: Koppány, 2002. 13 Fritz Friedriger 1887-es rajzán nincs hónap nap jelölve. A rajz mindkét épületet ábrázolja, homlokzati nézetet is tartalmaz, a leszakadt részen az épület metszete volt látható - ennek egy kis részlete még látható. l-t Friedriger rajzának dátuma 1888. február X5. MOL T4. 146. 15 Gróf Batthyány Lajos hitbizományi iratai VII.l/d/bb. 14. doboz III. 26/92/1872 16 Gróf Batthyány Lajos hitbizományi iratai VII.l/d/bb. 14. doboz 111. 26/92/1872 17 MOL PI322 135. es. 3I6-319. lapok 18 Gróf Batthyány Lajos hitbizományi iratai VII.l/d/bb. 14. doboz III. 26/92/1872 19 Az elmúlt években Dávid Ferenc Gödöllőn és Somorjay Sélysette Fertődön - a főépülethez közvetlenül csatlakozó oldalszárnyban kutatott narancsházakat. Köszönjük Örsi Károly és Szikra Éva tájés kertépítészek munkánkhoz nyújtott észrevételeit es segítségét. 20 A Fertődön, az un. Kiskastély épületegyütteséhez tartozó narancsház kutatását 2005-ben kezdtük meg. Munkánkhoz Fatsar Kristóf táj- és kertépítész nyújtott segítséget.