Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SZIKRA ÉVA A körmendi várkastély parkjának jelentősége
SZIKRA EVA A KÖRMENDI VÁRKASTÉLY PARKJÁNAK JELENTŐSÉGE A körmendi várkastély értékes melléképületeivel, és az ezekhez szervesen kapcsolódó ma is csaknem 40 hektáros parkjával legjelentősebb műemlék-együtteseink közé tartozik. A park önmagában is kiemelkedő kerttörténeti és természeti értéket képvisel, melyről számos korabeli forrás, dokumentum tanúskodik, köszönhetően a Batthyány család gazdagságának, igényességének. A közel 150 történeti kertünk 1 között feltétlenül az első tíz között tartjuk számon. Ezt a kiemelkedő szerepet elsősorban annak köszönheti, hogy az évszázadok folyamán mindig értékes, és a kor divatjának megfelelő színvonalú, stílusú kertet alakítottak ki az egyre dekoratívabb várkastély körül. Gazdag, idős növényállományával a Rába által biztosítható patak és tó lehetőséggel, jeles természeti és védendő együttes. Érdekessé teszi a parkot területének nagysága, s az is, hogy viszonylag sértetlenül egyben megmaradt - a csonkítások ellenére is -, valamint hogy épített, alakított jellege ma is jól érzékelhető. A város szerkezetében is fontos szerepet töltött be a kastélyegyüttes az évszázadok során, s ezt a szoros kapcsolatot ma is vissza lehetne állítani az óváros és a kastély kőzött. 2 Az utóbbi években a kastély történetében beállt szerencsés változások - a cipőgyár kiköltözése - következményeként a figyelem újfent az együttes felé fordult. A hasznosíthatóság lehetőségei a kutatásnak, tervezésnek is új lendületet adnak. Természetesen ez a kertre is kiterjed. Eddig is sok ismerettel rendelkeztünk, elsősorban Koppány Tibor 1970-es, 1980-as években folytatott és publikált levéltári kutatásai alapján, 3 de 2003-ban az Állami Műemlékhelyreállítási- és Restaurálási Központ (ÁMRK) régészei, művészettörténészei is megkezdték a helyszíni feltárásokat, vizsgálatokat, melyet további levéltári, tervtári kutatásokkal egészítenek ki. 4 Ez a nagyszabású munka még nem fejeződött be, sőt a park területére, építészeti, szobrászati értékeire vonatkozóan még csak töredékesen történt meg - a narancsházak előtti területen. 3 A vizsgált terület pontos geodéziai felmérése hiányos, és park fakatasztere is elavult, 1977-ből való. A kerttörténeti értékelés pedig mindezeknek a birtokában végezhető csak el teljes körűen, de az analógiák felkutatása is sok segítséget adhat. Elérkezett a pillanat, hogy kertépítészeti szempontból rendszerezzük az eddigi ismereteket, s végiggondoljuk mindazokat a feladatokat, melyeket a továbbiakban a kert, s az együttes érdekében feltétlenül meg kell oldani. Ezek a feladatok igen szerteágazóak, mivel a kutatástól, tervezéstől kezdve jogi és gyakorlati kérdéseket egyaránt érintenek, s különböző szakterületeket ölelnek fel. Erre az összegezésre, figyelemfelkeltésre azért is van most szükség, mivel a fokozott érdeklődés, turisztikai, gazdaságossági szempontok gyakran műemléki, természetvédelmi elveket sértenek. Számtalan olyan törekvést érzékelünk, melyek az eddig szerencsésen, viszonylag egyben tartott együttest szétválasztanák. 6 A park fekvése, természeti adottságai A közel 40 hektáros park Körmend város belterületén, annak északkeleti szélén helyezkedik el, országos védettségű természetvédelmi terület. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője részben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve az Őrségi Nemzeti Park. A park nagy része elsődlegesen városi közpark, mely korlátozás nélkül, szabadon látogatható, de a kastély közvetlen környezete inkább az épületek funkcióinak megfelelően hasznosított. A „várkert" termőhelyi adottságait elsősorban a Rába folyó határozza meg, amelynek árterülete volt a védőgát megépítése előtt, áradáskor többször el is öntötte. A park szempontjából mindig is fontos volt a folyó közelsége, melyet kezdetben inkább védelmi szempontból hasznosítottak, de a XVIII. századtól már fontos kompozíciós elemmé vált a víz. Korábban a terület vízügyi adottságai kiválóak voltak, mostanra viszont a vízháztartása felborult, mely a növényállományt is károsítja. Geológiai felépítése új pleisztocén korabeli kavics, amelyre a Rába több méteres hordalékot rakott. A terület sík, tengerszint feletti magassága 191 m. Talaja tápanyagban gazdag, s ez tette lehetővé fáinak hatalmas méretét, amelyek a tényleges koruknál jóval többet mutatnak. Éghajlatában a szubalpin hatás még érvényesül. Növényföldrajzilag a Pannonicum flóratartomány Castriferreicum flórajárásához tartozik, tehát a megye kiváló erdővidéke. 7 A park faállományában három korosztály különíthető el: a hajdani ligeterdő maradványfái 220-270 éves korral, a tájképi kert korában ültetettek 120-170 évesek, majd az 1956 utániak 40-50 évesek. Az utóbbiak fafajban gazdagították a parkot, de a fafaj választás, elrendezés sok esetben ötletszerű volt. A park karakterét tekintve inkább lombos fákból áll, amely várhatóan a továbbiakban is így marad. 8 Növényállományából nemcsak sokat veszített, de a megmaradók egy része is nagy sérüléseket szenvedett. Ugyanakkor a legidősebb egyedülálló - szoliter - tölgyek és hársak koronája már erősen csúcsszáradt, ami az esztétikai kár mellett fizikai veszélyt is jelent a látogatóknak. A legutolsó növénykataszter 73 lombos és 20 fenyőfajt sorol fel, ezt gazdagítja a néhány éve megindult kevés cserjetelepítés. Fái közül méret tekintetében leghíresebb a platánfája Platanus hybrida -, amely hazánkban a legnagyobb: kerülete 780 cm. 9 A park jelentős dendrológiai értékű fafajai 1 ": - Platanus hybrida - platán - Quercus robur- kocsányos tölgy - Fagus sylvatica laciniata' - bükk - Fraxinus excelsior 'Diversifolia'- kőris - Celtis occidentralis - nyugati ostorfa - Acer campestre - mezei juhar - Tilia tomentosa - ezüst hárs - Salix alba 'Tristis' - szomorú fűz
