Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben
születése (1942) között a hálószobával együtt a kastély első emeletének déli szárnyában volt. A főlépcsőtől jobbra lévő első nagyobb terem a balkon alatt a pipaszoba» olyan volt, mint a csákánydoroszlói kastélyban, tele gyönyörű szép faragott tajtékpipákkal) 1 ' Ez engem, mint gyerek, akkoriban nagyon érdekelt. Mellette volt a nagybátyám téli szalonja. A balkon volt felette, nem volt szép napja. Csodálkoztak rajta miért költözött oda, hiszen nem volt szép Máltása. Mindenki nevette, hogy a legcsúnyább szobába raktad a te szalonodat, ahol nincs se nap, se meleg! Volt még itt egy «szekrényszoba, toalett szoba», innen nyílt a délkeleti toronyba a közös hálószoba. A hálószobába barokk stílusú új bútorokat rendeltek: szekrényt, dupla ágyat éjjeliszekrényekkel a híres bécsi -Mariska- lakberendező cégtől)^ A szoba és a mögötte lévő csigalépcső közé csináltattak, egy gyönyörű modern fürdőszobát, ami teljesen csempézett volt, tele jó illatú parfümökkelV 116 Bogya Borbála így emlékezik viszsza erre az időre: „ 1942 előtt az első emelet déli szárnyán a kapu feletti folyosó, mely körbefutott az egész emeleten, vörös kókusz szőnyeggel volt borítva. Itt állt egy szép nagy falióra, alatta egy hatalmas láda, melyben plédeket tartottak. A folyosón állt még eg}> zománcozott, fényes, nikkelezett tetejű kályha is, amiben télen fűtöttek} 11 Innen nyílt a téli nagy szalon, aminek két ablaka volt, de a balkon alá esett. Olyan sötét volt mindig, hogy ott nappal is villany égett. Mellette egy kis fogadószoba volt, amin csak úgy keresztül lehetett menni, ahol télen a karácsonyfa szokott állni. Ott kaptuk meg ajándékainkat. Abból nyílt a herceg úr öltöző szobája. Volt még itt egy kis szűk benyíló is, amibe talán semmi sem volt, ebből nyílt balra a fürdőszoba, mögötte a csigalépcső vezetett le a földszintre, meg fel a II. emeletre. A közös hálószobájuk a 'gömbölyű részben-, a délkeleti bástyában kapott helyet. " Körbe lehetett menni a téli szalonból a kisszobába, onnan a „hercegi öltözdébe", meg az átjáróba. Egybe is nyíltak ezek a szobák, meg a folyosóról is. A hálószobának viszont csak az öltözőszobáról volt bejárata. 1,8 „Ezután a folyósón a wertheim szekrény állt, majd következett három nem túl nagyszoba keletre néző ablakokkal. Ezt követte egy kis vendégszoba - néha egy idős grófné volt benne -, a másik kettő egybenyíló szobában pedig az öreg Windisgrátz herceg lakott, akinek a lépcső mellett jó távol esett az északiszárnyban a fürdőszobája. E szobákkal szemben a belső udvarra nézve «Frau Mari- szobája, aki gondozta a herceget. Utána egy kis vendégszoba és a komorna szobája következett. Ha más dolgunk nem volt, oda kellett járnunk nap mint nap a herceg úr holmiját stoppolni. Itt varnak a sok flanel] «pajrett» ruhát karácsonyi ajándékba a szegényebb gyerekek számára. A hátulsó lépcsőt követően jobboldalt nyílt a kápolna az oratórium mai. " A kápolna hangulatát az itt ministráló Tibola Imre kanonok szavaival idézzük fel: „Tágas folyosó jobb oldalán nyílott a várkápolna sekrestyéje. A kápolna bejáratát az első emeleten alakították ki. Először egy üveges ajtóm keresztül egy nagyobb helyiségbe juthattunk. Ebből lett a sekrestye. A sekrestye oratóriummal határos falát kibontották. Az oratórium két nagyméretű ablakszerű nyílásait kiszélesítették, meghagyva középen az oszloppá átformált elválasztót a körbástyában lévő új kápolnába való bejutás érdekében. Ekkor a sekrestye, az oratórium és a bástyakápolna átjárhatóvá váltak, egy nagy egységet alkottak. 21. kép. (VII. tábla 5. kép) Batthyány-Coreth kettős címer a kastélykápolnában, 1920-as évek (21. kép)... A sekrestyében az ajtóval szemben lévő ablak között volt egy papi öltöző fiókos szekrény, ún. sublót. Erre készítették ki a miseruhát és a szentmise felszereléseit: a kelyhet, ámpolnát, a miseborral és vízzel, valamint a misekönyvet. Az oldalfal előtt állt egy könyvállvány. Ezen magyar, német és latin nyelvű imakönyvek és elmélkedésre szolgáló könyvek voltak... A sekrestyében még imazsámoly is állt a falon lévő kereszt előtt... Az oltár fehér márványból készült együttes volt. Középen márványtömbből kialakított tabernákulummal. Az ajtaját sárgarézből, domborítással díszítették aranyozott szentségmutató ábrázolással. Az oltár két oldalán a tabernákulum felé térdelő egy-egy márványból készült angyal volt, kezükben súlyos márvány gyertyatartót tartva fejezték, ki az Oltáriszentség iránti hódolatukat. Az oltár felett gipsz keretben a Szeplőtelen Szűz Mária oltárképe volllátható (22. kép) ... az oltárt félkörben intarziás padok vették körül. A hercegi család tagjai ültek benne szentmisék, alkalmával... Az oratóriummal megnagyobbított kápolna részben... állta harmónium.' m 1942-ben a hercegi pár a hálószobát áthelyezte a kastély nyugati szárnyába a kápolna után következő tágas helyiségbe, melyet Bogya Borbála és Varga Jánosné közös emlékeire támaszkodva írunk most le. „A nagy hálószobában volt egy gyönyörű, nagy, kettes, igazi sötétbarna alapon fekete mahagónival díszített francia ágy, magas, mintás domborulattal. Ágynemű nem volt abban. Alul volt a lepedő, egy vastag zöldes tiszta gyapjú pléd, ami be volt tűrve a matrac alá. Úgy bújtak be, vánkos nem. volt a fejük alatt. Mellette gyönyörű két éjjeliszekrény volt, baloldalt egy nagy fotel, az ablak mellett egy kettes ágyneműtartó 120 és egy hasonló mahagónival kirakott fésülködő toalettasztal ezüst keretű tükörrel, szép ezüst foglalatú hajkefékkel. Egy 22. kép. A kápolna oltárképe márványtetejű «bidera barokk oltárral, 1930-as évek maier» sublatban alul
