Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

alsóneműk voltak felül pedig rengeteg mütyürke volt elhelyezve. Azokat minden nap le kellett törölgetni és pontosan ugyanúgy visszarakni. Majd egy egész falat elfogó csodás zöld zárt kandalló következett, amit sötétbarna ülőpad vett körül. Mellette nyílt egy ajtó a herceg úr szobájába. E mellett volt egy «nagy redőnyös, tornyos íróasztal". Közvetlenül utána a belső udvari ablak nyílt, a kápolnába nyíló ajtó közötti falon pedig egy kis, üvegezett vitrinecske állt. Az egész padlót sötétzöld filc borította. A szobát dél felé elhagyva a herceg úr «öltözoje» következett. Itt egy szekrény volt, amiben a ruháit tartotta, egy heverő, asztal és fotelek. Abból nyílt a nyugatra néző ablakú közös fürdőszoba villanybojlerrel, nagy tükörrel, alatta üvegpolcokkal. Onnan nyílt egy kis szoba, abban egy hatalmas gardrób-szekrény állt. Ebben, voltak a hercegasszony ruhái. Alul a fehérnemű úgy öszszehajtva, hogy «még egy milliméter sem állhatott ki az egyike a másikból". Ebben a szobában egy kanapét és székeket lehetett még látni. A hercegasszony szekrénye után kiértünk a folyosóra. Ott is volt egy hatalmas üveges szekrény, amiben azok a porcelánok és ezüst evőeszközök voltak, amit ők használtak. Jól emlékszem, minden porcelántányér széle körbe-körbe nagyon szép kék csíkos volt. A hercegi szobák folytatásaként innen nyílt a gyerekszoba. A gyerekek hálószobája csak egy kis szűk helyiség volt. Berendezése is egyszerű: egy cserépkályhán kívül - amit télen nemigen engedtek befűteni, hogy edzettek legyenek - Lacikának, Ferikének, két gyermekágy volt ott. Még egy halványzöldre festett sublót kapott helyet. A fölső fiókban a ruháikat, alul meg a fa játékokat tartották. A hálószobát keskeny, befestett, befényesített padló borította. Ebből a hálószobából nyílt a délnyugati bástyaszoba, a gyerekek játszószobája. (23. kép) Itt volt még egy gyermekágy, ebben feküdt a kis Ádám, mellette egy szép rézágyon, pedig a «schweszter», egy bécsi nő: Frey Ida, aki 23- kép. Az I. emeleti gyerekszoba, 1941 németül beszélt a gyerekekhez, napközben kétszer levegőztette, sétáltatta őket a várkertben, rossz idő esetén a várudvaron. A játszószoba berendezéséhez tartozott még egy imazsámoly is, ami mögött egy szép Mária szobor állt. A bútorokat mind egyszerű halványzöldre festetették. A berendezés egyszerű volt. Játékoknak polc, meg egy sublat szerű pelenkázó kapott itt helyet. Innen nyílt a vastag bástyafalon keresztül a hajópallós fürdőszoba, ahol két mosdó, egy angol WC volt, meg egy kis alacsony evőasztal két székekkel, egy rezsó a tejbegríz elkészítéséhez. A délre néző ablakon beáramlott a fény. Ott ettek a gyerekek reggel, délben, este is. Egy fiókos szekrényben tartották az ezüst monogramos étkészletüket, és porcelán-edényeiket, amelyeket az étkezések után a II. emeleti «ofiszban« kellett elmosogatni a gyereklánynak. Innen egy ajtó nyílt a tulajdonképpenifürdőszobába, ahol fatüzeléses vízhenger és lábakon álló fürdőkáld foglalta el a helyet™ A harmadik emeleten a már említetteken, és egy nagy gardrób szobán kívül - ahol naftáimba rakva temérdek ruha állt - a személyzet szobái nyíltak, melyek teljesen egyformán voltak berendezve. Bogya Borbála Gombás Annussal lakott egy helyen a manzárd szint nyugati szárnyán. Ebben a padlás helyiségben két, sodronyos és matracos fa ágy volt két éjjeliszekrénnyel, paplan-takaróval, rendes szép ágyneművel. Az ágy kék rózsás takaróval volt leterítve. A folyosóról fűthető beépített cserépkályha takarékosan egyszerre két szobát melegített. Ruhásszekrény állt a fal mellett, az ágy végében egy asztal volt két-három székkel. A szoba két kis ablaka a piactérre nézett. Berendezéséhez tartozott még egy jó nagy mosdó lavórral, minden felszerelésével. Csengő is volt a szobában. Ha kettőt csengettek, az a szobalánynak, ha csak egyet, akkor a gyereklánynak szólt}

22 A kastély földszintjén a bejárattól balra egy kis pihenőszoba volt kialakítva, ahol általában a főkomornyik, Tánczos István tartózkodott. Ez mára háború vége felé volt, mivel az épületet részben magas rangú német, illetve magyar tisztek foglalták el, a manzárd szintet pedig a tisztiszolgák, «csicskâsok» lakták, így a személyzetnek onnan el kellett költöznie. A földszinti pihenőszobától nyugat felé haladva egy kis benyílóban egy 500 literes üst állt, amiben állandóan meleg víz volt. A személyzet- ha szükség volt rá -, innen hordta fel az emeleti vendégszobáikba a vizet. Ezt követően egy kis helyiség, spejz következett. A délnyugati bástyaszobában pedig a konyha volt, ahol a hercegi családnak és a tizennégy tagú belső személyzetnek külön szakácsok főztek. A nyugati szárnyon a konyhából nyílt a mosogató helyiség, ebből pedig a nagy személyzeti ebédlő, ahol egy hosszú asztal körül Tánczos István főkomornyik, Kohr Vilma házvezetőnő, Tibola István és Kőszegi Ferenc inasok, két öreg hölgy, akik Terézia hercegasszonyt ápolták, két szobalány-, fandics Magdus, Gombás Annus, Gecse Lajos portás, a konyhai személyzet, az úri szakácsné, a személyzeti szakácsné, két konyhalány, a Schwester, Bogya Borhála gyereklány, valamint a Fischer nevű lovászmester és Moik Ferdinánd, a főkapu portása étkezett. " Ebből a helyiségből nyílt két-három lépcsőfokkal feljebb az élelmiszer raktár, ahol a majorságból érkező minden olyan élelmiszert tároltak, amire a konyhának szüksége volt. A kápolna mellett az udvari kaputól keletre a kastély északi részén egy hatalmas raktárban polcokon gyümölcsöt és palackozott bort tároltak.