Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - BIRO DOINA Hatalom és kötelesség között - A Batthyány család asszonyai és lányai a századok folyamán

2. kép. (II. tábla 4. Filippo Maria Galetti: Strattmann Eleonóra képmása. Olaj, vászon, 1701. a 170 000 forintos adósságot, ezenkívül gyarapította a családi vagyont további 140 000 forintnyi értékkel. Több mint egy millió forinttal tartoztak neki a különböző főnemesi családok és bankok.

9 Az 1687. évi 9. te. lehetővé tette az arisztokrata családok számára, hogy vagyonukat majorátusokba koncentrálják. A Conscriptio Majorátus Battyhaniani nyolc pontot tartalmazott: a vagyon feloszthatatlan és eltulajdoníthatatlan, tönkretétele is tiltott volt. Károk és rossz karbantartás esetén az örökösök elveszthették jogaikat, aki pedig egyházi pályára ment, nem örökölhetett. Felülvizsgáló bizottságokat és levéltárakat kellett létrehozni. Kitért különleges esetekre is: ha az örökös elhunyt, ennek özvegye évente csak 2000 fl. összegű jutalékot kapott, a fiú halála után a következő örökösnek kellett eltartania, aki évente 10 000 Ft-ot kapott, az özvegy pedig ezenkívül 15 000-et.

10 Az útmutatások az öröklés sorrendjére vonatkoztak, elsőszülöttségi joggal. Először Lajos Ernő fia, Ádám Vencel, aztán Tivadar örököl, akinek ha nem születik fia, akkor Fülöp és így tovább. Ha egyiknek sincs utóda, akkor Lajos Ernő testvére, Károly az örökös. Ha csak lányaik születtek volna, akkor Batthyányak 100 000 Ft-t kaphattak volna, amit a következő nemzedéknek vissza kellett volna fizetnie.

11 A nagy vagyonok megőrzése érclekében - kastélyaik és palotáik voltak Ludbregben, Karloweczben, Kanizsán, FlomokKomáromban, Bécsben, Budán és Körmenden, ezenkívül Vas, Fejér és Baranya megyékben. Fiai felnőtté válásáig Lajos Ernő arra késztette lányát, Antóniát, Erdődy gróf özvegyét, hogy testvéréhez, Károlyhoz menjen feleségül - aki maga is harmadik házasságánál tartott Waldstein Borbála és Strattmann Franciska után. Lajos Ernő eléggé kiegyensúlyozottnak és rátermettnek tartotta Antóniát arra, hogy biztosítsa vagyonukat. Antónia mindig szófogadó, előzékeny és hálás volt édesapja iránt, de határozott, olykor szigorú is, ami a rábízott feladatokat illeti. Jól tudta, hogyan kell kezelni a kölcsönvett pénzt, tudott védekezni a Károly halála utáni igénylők ellen. Még testvére, a legtöbbet Itáliában tartózkodó Tivadar is teljesen megbízott benne. Jelzi ezt az 1772. október 12-én Tischement-ben kelt levél is. Hagyatéki ügyeket intézve el kellett osztania 310 000 fl.-t a Károly által aláírt testamentum szerint. Tivadar arra kérte, hogy beszéljen M. de Froidevan-al, mert ő „nem ismeri az osztrák szokásokat". Arra kérte: „hozza a törvényszék tudomására, hogy a beidézett felek megegyeztek és nincsenek eltérő álláspontok, ami az örökösöket illeti ". Ez a kérés annál fontosabb volt, mivel ennek kezdeményezője éppen testvérük, József, a prímás volt, aki egy estével korábban Tivadarral vacsorázott. Annak ellenére, hogy az érdek volt a legfontosabb, ez az üzlet igazi férfiak között került lebonyolításra.

12 Egy másik álláspont az özvegyek jogait érinti, akik egy jegyzőségi felhatalmazás által megtarthatták férjeik jogait. Ha a nők nem is vehettek rész az országgyűlésen, őket képzett személyek képviselték, akik szükség esetén szót emelhettek. Az 1790-es budai országgyűlésen a Batthyány család tizenhárom tagja vett részt. Melletük Antóniát Újvári István képviselte, Illésházy Terézt, Battyhány Ádám Vencel özvegyét pedig Ötvös Pál.

11 Az 1792-es országgyűlésen Antóniát, akit itt hercegnőként tartanak nyilván, Csepreghy Mihály képviselte, Illésházy Terézt, Principis Adamí Battyhány vidua-t pedig Kováth József.

14 Eleonóra felelősnek érezte magát gyerekei neveléséért és tanításáért férje távolléte alatt. Ez azt jelentette, hogy megadott minden szükségeset: írást, olvasást, választékos modort, zenét, táncot, párbajt tanított nekik, vallásos nevelésben részesítette, idegen nyelveket és egyéb tudományokat tanított nekik. Tudta, hogy szükséges a gondos nevelés, mert ezeket a gyerekeket származásuk által, és a család becsülete miatt magas funkciókra szánták, tehát megtett mindent ennek érdekében, akkor is, ha egy időben több szerepet kellett vállalnia: vezette a háztartást, irányította a gazdasági ügyeket, részt vett a politikai életben, egyengette fiai katonai és hivatali előmenetelét. Anyaként Eleonóra az első volt, aki szeretettel és empátiával kezelte fiai nevelését. Eleonóra olyanképpen adagolta a - nem túl sok - melegségét, hogy megtiltotta fiainak a félelmet, hazugságot, bosszúállást és elégedetlenséget, elsősorban saját példája által. A többi Battyhány nőhöz hasonlóan azt hitte, hog}' a kollégiumokban - néhány előny ellenére - veszélyes helyzetekbe keveredhetnek, rossz barátságok köthetnek. Számos családi vita után Eleonóra neves, gyakorlattal rendelkező magántanárokat ajánlott, akiktől megkövetelte a szigorúságot. A levéltárakban több levél található Lajos Ernő és Károly oktatásáról. Az eljövendő nádor olyan szorgalmas volt, mint apja, aki a graz-i jezsuita kollégiumban tanult. Egy curriculum vitae-szerű dokumentum bizonyítja, hogy Lajos Ernő filozófiát tanult és az iratban többek között az órarendi tanulási módszerről és a tanárokról is szó esik. Bemutatunk egy Lajos Ernő által írt francia nyelvű órarend szabályzatot: ..Hétfő délelőtt: 6-kor kelek és reggeli misére megyek; 7-től 8ig a megjelölt filozófust olvasom; 8-tól 9-ig lovaglás; 9-től 10-ig történelmet olvbasok; 10-től 11-ig magyart tanulok; 11-től 12ig számtant; 12-13-ig ebédelek; 1-től 2-ig szünet. Délután: 2től 4ig filozófiát olvasok; 4-től 5-ig történelmet; 5-től 6-ig Pirar mons. magyarázatait hallgatom. Kedd: 6-7-ig mint hétfőn; 7től 9-ig filozófiát olvasok; 9-től 10-ig magyart tanulok; 10-től 1 l-ig filozófiát Pirar mons.-a!; 11-től 12-ig politikai levélváltás; délután szünet. Szerdán: 6-tól 7-ig mint hétfőn; 7-től 8-ig Pirar mons.-al leckézek; 8-tól 9-ig Waldinger mons.-al; 9-től 10-ig filozófiát olvasok; 10-től 11 Reiter mons.-al leckézek; 1112 között Monfage mons.-al, délután 2-től 3-ig filozófiát olvasok; 3-tól 4-ig történelmet; 4-től 5-ig Pirar mons. kihallgat tör-