Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIMON ANNA A körmendi Batthyány kastély utolsó fénykora. A főépület 1915-1945 között

2. kép. A körmendi Batthyány kastély főépülete, a második emelet 1900-ban készült alaprajza későbbi - feltehetően Batthyány-Strattmann László által 1916. körül tervezett - átalakítások bejegyzésével. Vas Megyei Levéltár, XI. 22/8. A körmendi várkastély átalakítási terve. 1917-1918. 3. kép. A főépület déli szárnyában, a középrizalitban található két szint belmagasságú díszterem a szovjet katonák kivonulása után, az 1960-as évekbeli átalakítás előtt, festett és stukkódíszes falakkal, táblás parkettával. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45185 4. kép. A díszterem mennyezeti stukkódíszének részlete az 1960-as évekbeli átalakítás előtt. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45195 5. kép. A második emeleten a déli szárny és a délkeleti saroktorony között, falvastagságban kialakított ún. „hercegi WC" egykori stukkódíszes mennyezete az 1960-as évekbeli átalakítás előtt. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45220 6. kép. A második emeleten a keleti szárny délről első terme, az ún. „Gobelin-szalon" nyugati fala, balra a díszterembe vezető ajtó, jobbra egy korábbi, befalazott ablak fülkéjében kialakított szekrény az 1960-as évekbeli átalakítás előtt. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45189 7. kép. Az iménti helyiség északi válaszfala középtengelyben nyíló, stukkókeretelésű ajtóval az 1960-as évekbeli átalakítás előtt. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45188 8. kép. A keleti szárny középső helyisége a kertre néző ablakkal az 1960-as évekbeli átalakítás előtt. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45198 9. kép. A keleti szárny északi helyisége, az egykori „Könyvtár". Balra a keleti szárnyba nyíló ajtó felett, a menynyezeten és a falakon az 1960-as évekbeli átalakítás előtt még stukkódísszel, illetve kandallóval. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45199 10. kép. A könyvtár mennyezeti stukkódíszének részlete a kandalló fölötti szakaszon. A mennyezet közepéről a stukkókeretbe foglalt vászonra festett olajkép már hiányzik. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45207 11. kép. A könyvtár kertre néző, keleti ablakának záradékában a művészet allegóriáját ábrázoló egykori stukkódísz. Rajz: a szerző a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum gyűjteményében lévő archív fotó alapján készítette. 12. kép. A könyvtár keleti ablakában a 2004. évi műemléki kutatás során feltart stukkómaradvány. Fotó: Galatianu Efstasia - Hack Róbert, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 13. kép. Az északkeleti saroktorony a második emeleten. Az 1960-as évekbeli átalakítás előtt még táblás parkettával, a falat és a mennyezetet díszítő stukkóval. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45201 14. kép. A nyugati szárny délről első helyisége, az ún. „Fehér ebédlő" az 1960-as évekbeli átalakítás előtt. Balra a saroktorony előterébe nyíló ajtó, jobbra a város felé, nyugatra néző ablak. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, Ltsz.: 45208/2. ANNA SIMON DIE LETZTE BLÜTEZEIT DES BATTHYÂNYSCHLOSSES IN KÖRMEND DAS HAUPTGEBÄUDE ZWISCHEN 1915 UND 1945 Die Forschungsabteilung des Staatlichen Zentrums für Denkmalwiederherstellung und Restaurierung begann in 2003-2004 mit der Aufdeckung des Gebäudekomplexes, bestehend aus 11 Gebäuden. Die archäologische Forschung und die Wandforschung betraf bisher einen Teil des Hauptgebäudes. Die Weiterforschung des Archivmaterials setzen wir basierend auf die Ergebnisse von Tibor Koppány fort. Zur Zeit gibt es detaillierte Informationen über den II. Stock, welcher im Laufe der Umbauten Anfang des 18. Jahrhunderts entwickelt wurde und seit dem repräsentativen Zwecken dient. Der letzte adelige Einwohner und Besitzer des Gebäudekomplexes zu Körmend war nach dem Tod des Herzogs Dr. Ladislaus Batthyány-Strattmann im Jahre 1931 sein Sohn, Ladislaus der Jüngere. Die Familie war im Jahre 1945 gezwungen das Land zu verlassen. Das sowjetische Militär benutzte das Schloss im Zeitraum 1945-1957. Zu dieser Zeit gingen zuerst die Mobilien zugrunde, das Gebäude wurde vom Militär einiger Maßen in Stand gehalten. Die Fotos und Zustandsschiklerungen über das Hauptgebäude, welche im Jahre 1957, anlässlich der Rückgabe an Ungarn gemacht wurden, bezeugen, dass im zweiten Stock die Stuckarbeiten der Wände und der Drecken, zum Teil die Prunkbemalung, die Tafelparketten der Zimmer, sowie die Holzbalken der Dachstruktur und der Schlussplatte erhalten waren. Die Leerfegung der Innenräume begann im Laufe der Umänderungen in ein Kollegium im Zeitraum 1961-62. Dieser Zustand des Hauptgebäudes Anfang des 20. Jahrhunderts beinhaltet als Resultat der historisierenden Umänderungen eine Reihe neobarocker Interieure. Fürst László Batthyány erhielt die Güter zu Körmend im Jahre 1915 zusammen mit dem Herzogsdarlehen. Seinem Brief an die Stadt kann man entnehmen, dass er seinen Sitz von Kittsee hierher verlegen wollte. Der Erste Weltkrieg und die Revolution des Jahres 1919 verhinderten dies, den Planvarianten der Grundrisse aus den Jahren 1915-1916, sowie den Handzeichnungen - wahrscheinlich die des László Strattmann - ist es zu entnehmen, dass die Umänderung das Resultat einer langen, persönlichen Planungsphase war. Die Familie zog im Jahr 1920 nach Könnend, ein Jahr später bewirteten sie ungarnweit bekannte Potentate. Die Renovierung musste zu dieser Zeit bereits stattgefunden haben. Dem momentanen Stand der Forschungen sind die genaue Person und die genaue Zeit der Umstrukturierungsarbeiten nicht zu entnehmen. Die Wandforschung bestätigte die realisierten Veränderungen. Das Prunktreppenhaus, der Prunksaal, die Kapelle und die Räumlichkeiten im II. Stock erhielten ihr neobarockes Äußeres zu dieser Zeit. Außer der Kapelle wwden in dem Hauptgebäude die früheren Gangebenen beibehalten