Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIKLÓSI GYULA Könnend középkori erődítésrendszere - A Felső- más néven Városi kapu

5. kép. Körmend középkori utcaszintje a kaputoronynál Ábra- és képjegyzék 1. ábra. Az I. katonai felmérés Körmend alaprajza 1784ből. Részlet. 2. ábra. Az 1784-es városalaprajz a maira helyezve. Peterdi Csaba munkája 3. ábra. Körmend, Belső város a középkorban. Rajz: Ősi Sándor, Jámbori Tamás I. Ágostonos kolostor - 2. Szent Erzsébet pl. templom 3. Plébánia ház - 4. Molnár háza - 5. Palotai M. telke 6. A. Hodassy háza - 7. U. Elles háza - 8. Hidassy háza 9. Blasy Ph. háza - 10. Hodászi telke - 11. Tekenyős G. háza 12. Bocskai-Joó-Strobl nemesi kúria - 13- Falussy Gy. kúria 14. J. Kelemen háza - 15. Ispotály - 16. Balogh Jakabné háza 17. Iskola - 18. Halászház - 19. Urasági malom 20. Joó L. kúriája - 21. Malomgát - 22. Pellengéroszlop 23. Francsics G. háza - 24. Urasági vendéglő 25. Retkes B. háza - 26. Mészárszék - 27. Városháza 28. Német kaszárnyák - 29. Vár - 30. Felső bástya 31. Alsó bástya - 32. Elővár 33- Torony (Építtetője: Hermán nembeli Kacsó fia Dés?) 34. Városi kapu - 35. Felső vagy Városi kapu 36. Strázsaház - 37. Vörös torony - 38. Rába kapu 39- Strázsaház - 40. Malom bástya 41. Goricza (Tarnóczy) torony - 42. Újvár 43. Németek kapuja - 44. Művelődési Ház (2000) 4-5. ábra. Harangozó János: A belső város északnyugati sarka 1846-ban. Részlet. 6. ábra. Körmend Bástya u. 19-- Bem József utca 3. pincéje és udvara (2004) - vizesárok. Rajz: Szathmáry Gábor 7. ábra Kirment városalaprajza 1667-ből. Színezett tollrajz. Részlet. 8. ábra. Az 1724-es városalaprajz részlete a Goricza toronnyal és a Városi kapu maradványával. 9. ábra. Nóvák Ferdinánd: Körmend város Alsóberki a kerülettel együtt, 1857. Körmend. Részlet. 10. ábra. Műszer Károly: Körmend Rábán felül, nyugati rész, 1866-ból. Körmend városalaprajza. Részlet. II. ábra. Körmend Község határrajza, 1867. Részlet. 12. ábra. Összegző városalaprajz részlet a középkori objektumok helyével. Móricz Péter munkája 13. ábra. Kirment városalaprajza 1667-ből. Színezett tollrajz. Részlet. 14. ábra. A feltárt részletek alaprajzi felmérése. Felvétel, rajz: Derdák Ferenc 1. kép. Kirment városalaprajza 1667-ből. Színezett tollrajz. Karlsruhe, Generallandesarchiv Hfk. Bd. XIII. fol. 11. GL 178 2. kép. Körmend 1724-ben. Részlet. Országos Széchényi Könyvtár 3. kép. Az álló városfal mint mai támfal a Bástya utcában. Fotó: Móricz Péter 4. kép. A kaputorony feltárt fala. Fotó: Móricz Péter 5. kép. Körmend középkori utcaszintje a kaputoronynál. Fotó: Nagy Zoltán GYULA SIKLÓSI DAS MITTELALTERLICHE VERTEIDIGUNGSSYSTEM DER STADT KÖRMEND (KIRMENT) DAS FELSŐ ODER VÁROSI STADTTOR Heute wissen wir schon ganz genau, dass das Felső (=Obere-) oder Városi (^Städtischer) Stadttor an der Kreuzung Vida József utca und Szabadság tér sich befand. Die Wände wurden im Auftrag des Direktorates der Museen des Komitates Vas unter Fühamg von Gyula Siklósi und der Mitwirkung der Konsulenten Dr. Zoltán Nagy, Péter Móricz und Zsuzsa Németh im Zeitraum 25-27 Juni 2005 bei der archäologischen Untersuchung von einem Wasserkanal Grub. Im Laufe der Arbeiten wurden die Ostmauer des Torturmes, die Nordost- und Südostecken, sowie die Stadtmauer, die in die Ostmauer mündete und aus Ziegelsteinen gebaut war, freigelegt. Die Fundamenttiefe konnte aufgrund des Grundwassers in einer Tiefe von etwa 323 cm nicht genau festgestellt werden. Die Mauern, aus Ziegeln in einem grauweißen rauhen, steinigen Mörtelbett verlegt, war 190 cm stark, die Stadtmauer etwas weniger, lediglich 150 cm. Die Länge des Turmes betrug 9 m, die Breite könnte etwa 10 m gewesen sein. Die äußere Schotterniveau der Stadt, neben dem Turm konnten in 120 cm Tiefe unter dem heutigen Straßenbelag definiert werden. Das Tor wurde zuerst im Jahre 1562 erwähnt, hier stand die Wache im Stadttor „extra vallum in ponte". 1620 können wir über „külseő várassy sorompók, belseő várassy kapuk" (äußere Schranken und innere Tore), I636 erfahren wir aus dem Brief des Verwalters László Bozzay, dass Balázs Csizmazia „itt az Vár eleőt az Sorompón kivől az Város kőfala mellett kiuán ház belt. " (vor der Burg außerhalb der Schranke neben der Stadtmauer ein Grundstück wünscht). Ebenfalls diesem Bericht können wir entnehmen, dass die Stadtmauer zwischen dem Felső (=Oberen) Tor und der Burg aus Ziegelsteinen gebaut wurde. Im Bericht des István Hidasy von 12. Juli ist das Felső (=Obere) Tor erwähnt. Die Beschwerde durstiger Bürger wurde im Jahre 1644 geäußert: wenn das Városi Stadttor in der Nacht geschlossen ist, können die Leute aus der Vorstadt nicht in die Kneipe. 1653 heißt es „felseőkapu". In den kommenden Jahren deuten die Bemerkungen „kapu tétel után egy órával"