Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIKLÓSI GYULA Könnend középkori erődítésrendszere - A Felső- más néven Városi kapu

(I654 eine Stunde nach Torschluss), sowie „estue kapu voniás" (I655 Torschluss am Abend) darauf hin, dass das Tor seine ständigen Wachen hatte. Hiervon zeugen mehrere Angaben. 1645 ließ der Kapitän Gáspár Francsics die Stadttore von Posten bewachen, nach dem Jahr 1650 hatten die Voivoden die Tore Tag und Nacht mit 10 Männern zu bewachen. 1700 stand das Tor noch, denn es gab eine permanente Torwache. Die „Kapu Köz, das Porkoláb Úr ház (Wachpostenhaus), a Posta Mester ház (Postmeisterhaus), a Vám kerék, (Zollrad) és a Görögök Bóltya (Griechengeschäft) " wurden in der Nachbarschaft des Város („Stadttores") genannt. Die Darsellung ist auf dem Stadtgrundriss der Jahre 1667, 1724 und 1784 zu sehen. Der Name und Ort wurden durch die historische Benennung der heutigen Vida József utca bewahrt: Kapu ucza (Torstraße 1698, 1757, 1887). Der Ort des Wachpostens am Felső (=Oberen) Tor können wir anhand der Daten auf den Raum der heutigen Kölcsey u. 2. (Rába Kaufhaus) sowie dem dahinter liegenden Park, Parkplatz und der Straße definieren. 1605 waren der Stadtrichter, die Förster, Schweinehirten und die beiden Brückenwächter von den Abgaben der Körmender Leibeigenen befreit. Einer der letzteren beiden Personen dürfte hier im Jahre 1646 Wache geschoben haben. „Dies war ein Wachposten mit einer Wache, der hier gewohnt hatte". 1698 wird die Bestimmung des Hauses mit der Benennung „Kapu utcában, kapu félen vigyázó háza, zsellérhely" (in der Torstraße Richtung Stadttor ein Haus des Bewachers). 1722 wird „Kapu Köz, das Porkoláb Úr ház (Wachpostenbaus), a Posta Mester házát (Postmeisterhaus), a Vám kerék (Zollrad) és a Görögök Bóltya (Griechengeschäft)"As die Nachbarschaft des Wachpostenhauses genannt. Die Darstellung ohne Benennung ist auf den Stadtgrundrissen am entsprechenden Ort aus den Jahren 1857, 1866 und 1867 zu sehen. Nachdem es im Jahre 1816 abgebrannt war, wurde es ein Jahr später bereits „Postaház" (Posthaus), 1840 „Körmendi posta " (Körmender Post) und „Uras. Ópostaház" (Altes Posthaus mit Uhr) genannt. Das Grundstück wird auf dem sogenannten Harangozó-Stadtplan aus dem Jahre 1846 mit der Bezeichnung „ Uras. Ó postaház fundusa" geschildert, auf dem ein rotes Haus mit einem quadratischen Grundriss stand (Wachposten neben dem Torturm). Im Westen ist - ein heute bereits abgerissenes - langes rotes Haus mit rechteckigem Grundriss sowie ein Brunnen zu sehen. Linseren Angaben nach stand also das Wachpostenhaus auf dem Gebiet der heutigen Kölcsey F. Straße. 2. (Grundbucheintragsnummer 243). 6 Iványi, 1942. 61. p., Koppány, 1986. 32. p. 7 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I—II. Bp., 1979- 794795. p. 8 Palkó István: Körmend névtudományi vizsgálata. = Vasi Szemle. XLV. 1991. 2. sz. 185-195. p.; Palkó István: Körmend névtudományi vizsgálata. In: Körmend története. Szerk.: Szabó László. Körmend, 1994. 7-18. p. 9 Iványi, 1942. 5. p.: ..regis de villa Curmorid": Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp., 1894. (Továbbiakban: Csánki, 1894.) 723. p.; Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században. = Századok, 1979- 643-658. p., Bandi Zsuzsanna: Körmend a középkorban. (Körmendi füzetek) Körmend, 1987. (Továbbiakban: Bandi, 1987.) 7. p.: Magyarország történeti kronológiája. Főszerk.: Benda Kálmán. [-III. köt. Bp., 1981., 1982. 150. p. 10 Szentmihályi Imre: Körmend települése és népi építkezése a XVII. század derekán. I—II. köt. (Körmendi Füzetek; 1.) Körmend, 1980. (Továbbiakban: Szentmihályi, 1980.) 24. p. 11 Bandi, 1987. 15. p.; Csánki, 1894. 714. p., Dénes József: Körmend a középkorban, 1526-ig. In: Körmend története. Szerk.: Szabó László. Körmend, 1994. 47. p.; Iványi, 1942. 9. p.; Koppány, 1986. 14. p.; Szentmihályi 1980. 29. p., Szentpéteri Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp., 1927. 1041., 1643. sz. regeszta 12 Erdélyi Gabriella előadása, 2004. 13 Koppány, 1986. 27. p. 14 Koppány, 1986. 27. p.; Tóth István György: A körmendi uradalom társadalma a XVII. században. = Agrártöréneti Szemle, 1983. 3-4. sz. 327-391. (Továbbiakban: Tóth, 1983.): 382. p. 15 Koppány, 1986. 50. p. 16 Koppány, 1986. 50. p. 17 Körmend Mező Városnak az Uj Regulatio Szerént való Conscriptiója 1817-1867 MOL Batthyány cs. lt. 182. 2. sz. községi iratok Körmend, 130. cs. 226-231. 18 Egyes kételkedők megnyugtatására: egyértelmű, hogy csatorna volt, nem alagút vagy menekülő út! 19 Hajmási Erika: Körmend a középkorban - néhány szondázó leletmentés tükrében. In: Körmend története. Szerk.: Szabó László. Körmend, 1994. (Továbbiakban: Hajmási, 1994.) 182. p. 20 Hajmási, 1994. 185. p. 21 Nagy Zoltán: Dunántúli cseréppipa készítő műhelyek és termékeik a XIX. században. (Fontes Castriferriensis; 1.) Szombathely, 2001. 40. p. 22 Tóth, 1983. 382. p. 23 Iványi, 1942. 62. p. 24 Iványi, 1942. 59. p.; Koppány, 1986. 31. p. 25 Tóth István György: Körmend alapítása. A város alaprajza a 17. században. = Századok, 1979- 4. sz. 653- p. 26 Iványi, 1942. 61. p. 27 Iványi, 1942. 53., 62., 127. p. 28 Tóth, 1983. 387. p. 29 Nagy Zoltán: Múzeum, te mindenem. Húsz év szolgálat Körmenden. Körmend, 2001. (Továbbiakban: Nagy, 2001/a.) 125-127. p. 30 Iványi, 1942. 45, 80. p. 31 Szentmihályi, 1980. 95. p. 32 Nagy, 2001/a. 125-127. p. Jegyzetek 1 Iványi Béla: Képek Körmend múltjából. (Körmendi Füzetek; 4.) 1942. (Továbbiakban: Iványi, 1942.) 60., 62. p., Madáchy Károly: Lakóhelyismereti pályamunka Körmendről. Kézirat, 1954. (Továbbiakban: Madáchy, 1954.) 11. p. Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum Adattára lit. 2.3-81 2 Iványi, 1942. 60. p. 3 Iványi, 1942. 117. p. 4 Iványi, 1942. 61. p. 5 Iványi, 1942. 61., 38., 39- p. Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. (Körmendi Füzetek) Körmend, 1986. (Továbbiakban: Koppány, 1986) 32., 50. p., Veszprémy László - Kelenik József - Hermann Róbert - Bencze László: Körmend a hadtörténelemben. (Körmendi Füzetek) Körmend, 1992. 80. p.