Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIKLÓSI GYULA Könnend középkori erődítésrendszere - A Felső- más néven Városi kapu

SIKLÓSI GYULA KÖRMEND KÖZÉPKORI ERŐDÍTÉSRENDSZERE A FELSŐ- MÁS NÉVEN VÁROSI KAPU Szathmáry Gábor emlékére Kutatásaink alapján tudjuk, hogy Körmend Külső városának sánc- és árokrendszerében három, esetleg négy kapu, más néven sorompó felügyelte a forgalmat, míg a Belső városban két kaput, két gyalogkaput, a várban egy kaput, egy gyalogkaput, azelővárbanpedig egy kaput ismerünk. A Külső városban a Németújvár, illetve Székesfehérvár felé vezető út forgalmát ellenőrző két kapu, valamint a megnevezett Rongyos kapu és Sárbástya ábrázolása megjelenik a II. József-féle első katonai felmérésen, ám forrásaink csak három kapuról emlékeznek meg a Suburbium területén. Svastics István vicekapitány 1652-ben végzett munkálatai három külső városi kaput érintettek.

1 Nemsem tiszttartó 1653-ban az akkor „megcsináltatott"'külső városi „bárom srampokra" lakatokat kért, megemlítve, hogy ezeket éjjelente strázsák őrzik.

2 A harmadik, a Németújvár felé néző kapu nevét egyelőre nem ismerjük, helyét az 1784-ben készített I. katonai térkép a Rákóczi Ferenc u. 78. számú épület előtti területen jelzi. (2. ábra) A Rongyos kaput, melyet egy 1757-es forrás nevez meg először, az I. katonai felmérés, illetve az 1850 körül készült térkép alapján a mai Thököly Imre u. 22. számú ház környékén kereshetjük. (2. ábra) Említett térképeink ábrázolása szerint az I6l4-ben megnevezett Sárbástya az egykori Német dűlő közelében, a mai Mátyás király u. 5. számú ház környékén állhatott. (2. ábra) A Belső város Várkert felé nyíló gyalogkapujának helye a mai Dr. Batthyány-Strattmann László szobor környékén lehetett az 1667-es városalaprajz ábrázolása szerint. (1. kép) A Németek kapujának a helye az 1667-es városalaprajz ábrázolása alapján (1. kép, 13. ábra/43), valamint az itt felépített német kaszárnyaépületek miatt a mai Molnár Lajos utca nyugati torkolatánál lehetett. 1658-ban Falusy György a németek „párkánion lévő' kapuiok"-ró\ írja, hogy mindig nyitva van.

3 A Felső-, más néven Városi kapunak a helye a mai Vida József utca Szabadság tér torkolatánál volt. (3. ábra/35) A Rába kapu helye a mai Széchenyi István utca Rába parti torkolatánál lehetett. Neve 1605-ben tűnik fel először Simon deák levelében: „két porkolábon kívül mastis az polgársággal állatom az Rába kapujátb"

1

. (3. ábra/39) A vár erődítései közül a mai Szabadság tér és a kastély között elterülő egykori mesterséges szigeten kialakított elővárat, egy négyzetes alaprajzú bástyával, illetve toronnyal az 1667-es és az 1724-es városalaprajz ábrázolja. (1, 2. kép) A város és az elővár között átívelő hidat, illetve a vár és az elővár között álló hidat is ez a két városalaprajz láttatja. A vár négy sarkát kerek alaprajzú saroktornyok erősítették. Az északkeleti saroktornyon gyalogkaput nyitottak, innen az 1667-es ábrázoláson híd vezetett a várból a Várkert felé. A kaputorony és hídja több írott forrásban is szerepel. 1642-ben Gerdákovics tiszttartó levele említi a várkaput és az árkon átívelő hidat. A kapuköz egy 1639-ben íródott inventáriumban szerepel - ekkor itt állt a kaloda -, leégéséről egy 1652-ben íródott forrás tudósít. 1653-ban a kaputorony „emeczeő" hídját és kapuját említik, végül 1731-ben bontják le a vár külső és belső tornyát.

s A várhoz tartozó Városi kaput és hídját 1642-ben Gerdákovics leveléből ismerjük.

6 A további kutatások során figyelni kell arra, hogy a belső város északi kapujának is Városi kapu a neve. Kiss Lajos szerint elképzelhető, hogy Körmend neve az inetimologikus „n" betoldásával jött létre egy korábbi Körmed helynévtól, mely a személynévként használt köröm főnévből ered. Véleménye szerint azonban a város neve a csagatáj kármán = vár, város szóból is származtatható. Körmend nevének jelentése"

7 Palkó István szerint erődítményvonal, gyepürendszer, sövénnyel elkerített helyű, cölöphidas átkelő, melyet a honfoglalás korinál is korábbra, az avar kona eredeztet, régészeti-történeti tudásanyagunk ismeretében alaptalanul.

8 1238-ban említi először írott fonás Körmend királyi falut, mint „regis de villa Curmend". Hat évvel később, IV. Béla városi kiváltságot adott a körmendi - Kurmund - hospeseknek.

9 Első ízben 1244-ben említik a várat és a templomot.

10 Elképzelhető azonban, hogy ekkor csak egy torony állt e helyen, ahol 1255-ben a Hennán nembeli Kacsó fia Dés, körmendi comes Curmend faluban, a Curmend folyó közelében, királyi támogatással egy új tornyot építtetett fel, melyet 1269-ben is említenek - „Tunis... in villa Kurmend"kén\.

u Siklósi Gyula terepbejárásai során 2004-2005ben a Bástya utca 13. és 15. számú házak udvarán azonosította a városfal felmenő tégla falát. (3- kép) A „kő" fal felépítését megelőzően, valószínűleg már a XIV. században sövényfallal vagy palánkkal vették körül a várost, talán akkor, mikor városi rangját elnyerte. Egy 1513 körül íródott forrás a falakon kívüli Szent Márton templomról tudósít,

12 ami annyit jelent, hogy a templom közelében a város erődítésvonala kőből vagy téglából épült. Koppány Tibor véleménye szerint a „circumvallalio oppidi" valószínűleg Tallóczi Balázs idején, 1539 után épült, de mindenképpen 1545 előtt, id. Erdődy Péter korában elkészült.

13 Való igaz, hogy a palánk korábbi léte nem feltételezheti egyúttal az árok elkészültét. Mindenesetre, csak 1546-tól említik a város árkait, valamint a palánk és az árkok elkülönítő funkciójából adódó „suburbium", „exterius oppidum", „kwlsew waras"külső város - elnevezéseket." 1567-ben M. Zündt térképén Könnend vizesárokkal körülölelt ábrázolása látható. Az 1667-es és az 1724-es térképeken egyértelmű a vizesárok ábrázolása. (1, 1. kép) Pusztulása az 1730-as évvel kezdődik: ekkor a kastély körüli árok vizét levezetik, majd betemetik.

1S 1731-ben pedig a város keleti vizesárkát töltik be.

16 Az 1817-ben íródott adat már jelentős funkcióváltásra utal: „Árok, melyben 11 kis Kert."

17 Az 1846-os térképen, a várárok helyén már keskeny vízelvezető csatorna folydogál a Bástya utca 1-19. és a Bem József utca 330. területén, (4. ábra) melyet boltozott formájában a Vida József utcában, kaputorony feltárásainkkal egy időben mértünk fel.

18 Az árok, a sánc és a bástyák helyét mutatják a Bástya utca - 1900, 1907, 1921, 1927, 1945, 1979, 1980 k, 2000, 2003évben készített térképek - és a Bem József utca - 1948-tól, 1979, 1980, 1982, 2000, 2003 - történelmi nevei: 1760: Árok Parti Uttza, 1846: Felső Árok utca, 1857: Bástya utca, I860: Felső Árok utca, 1867: Bástya utca, 1887: Bástya utca, 1930: már Hor-