Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIKLÓSI GYULA Könnend középkori erődítésrendszere - A Felső- más néven Városi kapu
thy Miklós utca, illetve 1757: Árokháti utca, 1760: Árok Uttza ekkor itt lakott Steph. Horváth Varga, Mich. Szabó Varga és Geor. Tótt Szabó -, 1817: Árok utza, 1846: Alsó Árok utza, 1857: Árok utza, 1867: Árok utza, 1887: Árok utza, 1900: Árok utca, 1907: Árok utca, csak a teljesség kedvéért: 1928-ban és 1930ban már Kolozsvári utca. A Bástya utca 5-7. - Blickle-ház. - területén az 1846-os városalaprajz a várost védő árok helyén futó vízelvezető árok és az erődítésvonal pontos vonalvezetését ábrázolja. (5. ábra) 1984-ben az itt lebontott ház helyén Hajlítási Erika két kutatóárkot húzott, ezekben előkerült az erődítésvonal és a vizesárok egy szakasza. Az 1. sz. árokban a palánk két ledőlt vesszőfonat maradványos cölöpsorát, a 2. sz. árokban a vizesárok részletét tárta fel, az árok alján (430-460 cm) XVI. századi edénytöredékekkel. 19 A Kölcsey utca 12. területén a Sörház téglából épített alapfalait tárta fel 1986-ban Hajmási Erika, aki itt egy XVII. századi gazdasági épületet is azonosított. Megtalálta továbbá a vizesárok részleteit. Nem talált viszont sírokat és templom maradványokat sem. 20 Nagy Zoltán 19861990 között talált a Vida József utca 12. - OTP, trafóház, Monaco kávéház - építkezései során a város árkainak feltöltéséből származó, XIX. századi cseréppipákat, melyek még az 1850-es évek előtt kerültek főidbe. Az árok betöltési anyagából egy 1816-ban vert egykrajcáros is előkerült. 21 A Bem József utca 3pincéjében és udvarán 2004-ben végzett földmunkák során Siklósi Gyula megfigyelte és felmérte az egykori vizesárkot, mely ezen a ponton 15-17 m széles, a mai útburkolat felszínétől mérve 3,6 m mély volt. (6. ábra) Hogy a Felső-, más néven Városi kapu és hídja (3. ábra/35) a mai Vida József utca - Szabadság tér torkolatánál volt, ma már biztosan tudjuk. Falait a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága megbízásából, Siklósi Gyula vezetésével, Nagy Zoltán, Móricz Péter és Németh Zsuzsa konzulensek részvételével tárták fel a körmendi Dr. BatthyányStrattmann László Múzeum munkatársai 2006. július 25-27. között egy csapadékvíz csatorna árkának régészeti szakfelügyelete során, melyhez fizikai és gépi munkaerőt a Betonút Szolgáltató és Építő Zrt., illetve a Polgánnesteri Hivatal biztosított. Munkálataink során előkerült a kaputorony keleti fala, északkeleti és délkeleti sarka, illetve a torony keleti falához csatlakozó, a várig téglából kiépített városfal. A falak alapozási mélységét a 323 cm-nél feltörő talajvíz miatt nem állapíthattuk meg. A téglából, szürkésfehér, durva, kavicsos habarcsba rakott toronyfal vastagsága 190 cm volt, (4. kép) a városfalé valamivel keskenyebb, mindössze 150 cm (14. ábra). A torony hossza kb. 9 méter volt, szélessége csaknem 10 méter lehetett. A város torony melletti kavicsos járószintjét kb. 120 cm, ugyanitt egy belső téglapadló felszínét 230 cm mélységben mértük el a mai útborkolat alatt. (5. kép) 1562-ben említik először a kaput. Ekkor az őr a város kapujában „extra vallum in ponte" állt. 22 1620ban „külseő vürassy sorompók, belseő várassy kapuk"-ró\ olvashatunk. 23 1636-ban, Bozay László tiszttartó leveléből tudjuk, hogy Csizmazia Balázs „itt az Vár eleőt az Sorompón kivől az Város kőfala mellett kiuán ház helt. " Ugyancsak Bozay jelentésében áll, hogy a Felső kapu és a vár közötti városfal téglából épült. 24 1641. július 12-én Hidasy István jelentésében szerepel a Felső kapu. Szomjas polgárok jajszava nyert írott formát 1644-ben: ha a városi kaput éjjelre beteszik, a külső városiak nem tudnak bejönni a kocsmába. 2 ^ 1653-ban Jelseő kapu" a neve. 2(> 1654-ben a „kapu tétel után egy órával", illetve 1656-ban az „estue kapu voniás" megjegyzések utalnak a kapura, melynek természetesen állandó őrsége volt. Erre több adat is utal. 1645- ben Francsics Gáspár strázsákkal őriztette a városi kapukat. 1650 után pedig a kapukat a vajdák éjjel-nappal tíz-tíz emberrel őrizték. 27 1700-ban még áll a kapu, hiszen állandó kapuőrsége van. 28 A „Kapu Közt, a Porkoláb Úr Házát, a Posta Mester házát, a Vám kereket és a Görögök Bóltyát" 1722-ben nevezik meg a „ Város Kapu " szomszédságában. 29 Ábrázolása az 1667-es, (7. ábra/35) az 1724-es (8. ábra/35) és az 1784-es városalaprajzon (1. ábra/35) látható. Nevét és helyét a mai Vida József utca történelmi elnevezése őrizte meg számunkra: Kapu ucza (I698, 1757,1887). A Felső kapuhoz tartozó strázsaház (3. ábra/36) helyét, adataink birtokában, a mai Kölcsey u. 2. - Rába Áruház -, illetve a mögötte elterülő park, parkoló és utca területére lokalizáltuk. 1605-ben a körmendi jobbágyok terhei alól mentes volt a város bírája, az erdőőrök, a disznópásztor és a két hídőr. 30 Egyikük talán ebben a strázsaházban őrködött. 1646- ban „Ez vigyázóhely volt, vigyázó lakott itt, " 1698-ban pedig „Kapu utcában, kapu félen vigyázó háza, zsellérhely" megjegyzéssel teszik nyilvánvalóvá a házacska rendeltetését. 31 A „Kapu Közt, a Posta Mester házát, Város Kaput a Vám kereket és a Görögök Bóltyát" 1722-ben nevezik meg a Porkoláb Úr Házának szomszédságában. 32 Megnevezés nélküli ábrázolása, a leírásoknak megfelelő helyen, az 1857-es, (9. ábra) az 1866-os (10. ábra) és az 18ó7-es (11. ábra) térképek városalaprajzán látható. Miután 1816-ban leégett, 1817-ben már „Postaház", 1840ben pedig „Körmendiposta"és „Uras. Ópostaház"elnevezéssel jelölik a területet. Az 1846-os Harangozó-féle városalaprajz részlete „ Uras. Ópostaházfundusa " felirattal ábrázolja a telket, melyen a Piactér felőli oldalon egy mára lebontott kis négyzetes alaprajzú piros ház - a kaputorony mellett álló vigyázóhely -, a nyugati oldalon pedig egy azóta lebontott hosszú téglalap alaprajzú piros ház és kút látható. (5. ábra/36) Adataink szerint tehát a strázsaház a mai Kölcsey Ferenc utca 2. (243. hrsz) területén állt. (12. ábra/36) Régészeti, történeti, illetve műemléki ismeretanyagunk alapján az alábbiakat javasoltuk: 1. ábra. (XXVIII. tábla 3- kép) Az I. katonai felmérés Körmend alaprajza 1784-ből. Részlet.
