Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - CSÁK ZSÓFIA A körmendi Batthyány-Strattmann gyűjteményt megörökítő felvételek az 1912-es Vas vármegyei műtörténeti kiállításon

CSÁK ZSÓFIA A KÖRMENDI BATTHYÁNY-STRATTMANN GYŰJTEMÉNYT MEGÖRÖKÍTŐ FELVÉTELEK AZ I912-ES VAS VÁRMEGYEI MŰTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSON A főúri pompával berendezett egykori magyar várkastélyok között a körmendi az elsők közt említendő. A Batthyány család tagjai nemzedékeken át gyarapították a különböző történelmi korokat reprezentáló relikviákat. A fegyvergyűjtemény módszeres fejlesztése a családból kikerülő híres hadvezérekhez - Batthyány I. Ádám (1609-1659), Batthyány II. Ádám (1662-1703), Batthyány Károly (1698-1772) - köthető, „... akik a saját, illetve katonaságuk fegyvereit, felszerelési tárgyait, valamint az ellenségtől elvett trófeákat is megőrizték, ...A Batthyány család különféle helyeken őrzött emlékeiből a XTX. században állítottákfel a káprázatos körmendi kollekciót. Természetesen a kastély termeit, helyenként folyosóit is betöltő fegyvereken kívül számos egyéb műkincs - festmények, szobrok, iparművészeti ritkaságok, textíliák, bútorok, egyháztörténeti emlékek - halmozódott fel, melyet felbecsülhetetlen értékű könyvtár és levéltár egészített ki, dicsérve a Batthyányak nemzeti és egyetemes értékek megmentése és megőrzése érdekében tett erőfeszítését, elkötelezettségét. A gondosan őrzött és hozzáértő, elhivatott családtagok által egyre gyarapodó gyűjtemények közül leginkább a fegyvergyűjteményt ismerhette meg a nyilvánosság. Herceg Batthyány-Strattmann Ödön készségesen fogadta körmendi kastélyában az 1896-os Millenniumi Kiállítás szervezőit. A két kiváló fegyvertörténész - dr. Szendrei János és dr. Nagy Géza- a Hadtörténelmi Csoport kiállítási rész szamára 522 darabból, a Vadászattörténeti Kiállításhoz 124 tárgyból álló reprezentatív kollekciót választott ki. A tíz anyagcsoportban felsorakoztatott tárgyak öt hatalmas termet töltöttek meg.

2 Nagy Géza és Szendrei János nem csak a kiállítási katalógus számára készítette el a körmendi fegyvertár bemutatott műtárgyainak szakszerű tárgyleírásait, de számos kiállítással kapcsolatos publikációban elemezte és méltatta is a főúri gyűjteményt. Nekik köszönhetjük, hogy a második világháború értelmetlen és barbár pusztításának áldozatául esett, csak részben kimenekített körmendi gyűjteményről pontos adatokkal rendelkezünk. Legközelebb az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonjában vívta ki az igényes kultúrvilág elismerését a körmendi gyűjtemény. A hazai közönségnek 1912-ben nyílt ismét lehetősége a körmendi műkincsek megtekintésére. Egy, a Vas vármegye területén, leginkább magántulajdonban lévő kincseket bemutató műtörténeti kiállítás gondolata már évek óta foglalkoztatta a kultúra elhivatott pártolóit és szakértőit. 1912 májusában a „... Vasvármegyei Kultúregyesület választmányi ülésén megalakították a kiállítás nagybizottságát, amelyben a vármegye legelőkelőbb férfiai szerepeltek. Bevonták a szervezésbe a helyi arisztokrácián kivid az egyházi és világi foméltóságokat. Fővédnöknek Lajos bajor királyi herceget és nejét, Mária Terézia királyi hercegnői kérték fel. Megállapították a védnökök előkelő listáját, majd végrehajtó bizottságokat alakítottak, amelyekbe a megye közéletének szinte valamennyi szereplője meghívást kapott. '

a A kiállítás frissen megválasztott rendezőbizotLsága sem tétlenkedett, május 20-án megtartotta első ülését. Rövid időn belül a kiállítás tizenhat fős igazgatósága már postázhatta is a kiállítás célját ismertető és a részvételre buzdító, személyre szóló felhívást. A személyes meggyőzés hatékonyságában bízva a legnagyobb műgyűjteménnyel rendelkezőket otthonaikban keresték fel. Herceg Batthyány-Strattmann Ödönt báró Miske Kálmán aki az összesített listán ötödik volt a kiállításra kölcsönzött tárgyak számát nézve -, a rendezőbizottság oszlopos tagja, egyben a Vasvármegyei Múzeum igazgatója kereste fel körmendi kastélyában. A találkozó eredményesnek bizonyult. A hercegi pár által a kiállításra felajánlott műkincseket 293 tételben sorolta fel az átvételi elismervény.' Ezzel a felajánlott műtárgy együttes a közel száz kiállító rangsorában az előkelő második helyen szerepelt, csak Széchenyi Rezső gróf és neje - Gyöngyösapáti - 544 tételből álló gyűjteménye előzte meg. Harmadik helyen a Vasvármegyei Múzeum Régészeti Osztálya állt 197, negyedik helyen Batthyány Iván gróf - Nagycsákány, Németújvár - következett 116 tétellel. Megközelítően félszáz tárgyat állítottak ki: Batthyány Lajos gróf és neje - Ikervár -, Chernél István és neje - Kőszeg -, Erdődy Gyula gróf - Vörösvár -, Erdődy Sándor gróf és neje - Vép -, az Esterházy hercegi hitbizomány - Léka -, Miske Kálmán báró és neje - Kőszeg -, Végh Gyula és neje - Bozsok.

5 A kiállítás címe - „ Vasvármegyei műtörténeti kiállítás " egyértelműen jelezte, hogy nem egy szokványos, a vármegye történelmi múltját bemutató kiállításra vállalkoztak a rendezők. Egy látványaiban ennél sokkal merészebb, a vármegye területén leginkább magántulajdonban lévő műkincsek, iparművészeti remekek - származásukat tekintve nincs megkötés - reprezentatív felvonultatását vállalták fel. Kiemelt szerepet szánva a fényűzési tárgyaknak, festményeknek, szobroknak, bútoroknak, textilképeknek, üveg- és porcelán tárgyaknak, ékszereknek, ötvösművészeti remekeknek, fegyvergyűjteményeknek és egzotikus ritkaságoknak. Időben korszakhatárt szabva, az 1848-nál korábbra datálható műtárgyakat fogadták. Mikes János megyéspüspök pártoló jóindulatát megnyerve szép számmal érkeztek bejelentések a kiállításra felajánlott egyházi műtárgyakról. A kőszegi bencés rend és a szentgotthárdi cisztercita apátság mellett a rohonci és a szalónaki izraelita hitközség küldte el jellegzetes, művészi kivitelű, féltett kincseit. A rendezőknek bő két hónap alatt sikerült felmérni és összeállítani a kiállításon szereplő tárgyak jegyzékét. Ezt követően értesítették a tulajdonosokat műtárgyaik beszállításának időpontjáról. A herceg Batthyány-Strattmann Ödön és neje által felajánlott műtárgyak nyolc nagyméretű ládába csomagolva érkeztek augusztus 31-én a kiállítás színhelyére, az 1908-ban épült szombathelyi kultúrpalotába, a Vasvármegyei Múzeum épületébe. Az átvételi elismervény 11 oldalon sorolta fel 293 tételszám alatt a műtárgyakat, melyeknek öszszesített biztosítási becsértéke 571 720 korona volt.

6 Az elismervény tartalmazta az adott tárgy leltári számát, szakszerű megnevezését és azonosításhoz szükséges rövid leírását, va-