Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - ZSÁMBÉKY MONIKA A Batthyányak művészeti gyűjteményei. A körmendi kastély XVIII. század végi inventáriuma
A család XVII-XVIII. századi történetében fontos szerepet játszó Savoyai Jenő hercegről egy képmást és egy lovas képet jegyeztek fel. Itt említjük meg, hogy a hercegről készült portré a híres barokk festő, Jan Kupezky körében készült. Körmendi képmása későbbi, XIX-XX. századi inventáriumokban is szerepel. 24 A II. világháborúig a kastélyban volt, mint a Batthyány Fülöp hitbizomány elidegeníthetetlen része. 25 Szerencsére a család ki tudta menekíteni a képet a háború végén Bécsbe, ma is ott őrzik. Innen kaptuk meg a szombathelyi kiállításra. 26 Az uralkodók és politikusok mellett a tudós Theophrastus Paracelsus 27 szerepel egy festményen, továbbá egy ismeretlen festő festőállvány előtt. A portrék sorát két török férfifej zárja, Rembrandt 28 szignált műve 1678-ból, valamint egy török férfi mellképe, Rembrandt után készült másolat. Történelmi események az alábbiak: I. Ferenc francia király és V. Károly békét kötnek, Az Attila által elrabolt templomi kincsek, Európa ábrája - térképe? -, A haldokló Nagy Sándor feje az eredeti firenzei mű alapján - a ludbregi kastélyból. Két csatakép lovas összecsapással, két csatakép ágyúkkal és huszárokkal. Allegorikus festményt kevesebbet sorolnak fel: a négy elemet egy sorozatban - a levegő, a tűz, a föld és a víz négy képen. Ebben a részben találunk még szupraportokat, kutyás ábrázolással. A következő témacsoport a zsánerjelenetek, ebből 47 képet soroltak fel. Nagyon sokféle figurát jelenítenek meg: játékosok, holland zenészek, női lakosztály, holland paraszt két fiúval egy virágkoszorúban, festő festőállvánnyal, öreg pár tökkel, táncoló pár, tájkép alakokkal és háziállattal, török férfi és női fejek, faun egy parasztcsaládnál, holland festő a festőállványánál, holland zsánerjelenet egy pohár vörös borral, ugyanaz zenéléssel, zsánerjelenet páncélos katonákkal - ez és még négy kép Bécsből került ide. Egy férfi pipával, amely a telet jelképezi. A közkedvelt ivó férfiakat, parasztcsaláclot bemutató képek mellett ebbe a csoportba került négy kínai kép és két csatajelenet. A harmadik egység a tengeri képek és tájképek, ide 91 festményt jegyeztek be. Több tengeri kikötőt láthatunk a listán, kereskedelmi és csatahajókkal, köztük Livorno képét. Gazdag sorozatot találunk a velencei látképekből: a Rialto hídja Canaletto-tól, 29 a Szent Márk tér, a Dózse palotáról több kép, a San Giorgio templom, Bartolomeo Colleoni híres lovasszobra, a Szent Márk tér a Santo Giminiano felől, a tenger Velencénél - a velencei képeket Bécsből hozták át. Változatos tájképeket őriztek a kastélyban: állatokkal, parasztkunyhóval és kastéllyal, tolvaj bandával. A XVII-XVIII. században kedvelt hegyvidéki tájkép, holland téli táj, romos táj képét. Éjszakai jelenet, parasztok tűz körül. Teniers-tőf 30 tájkép szalagárussal és parasztfigurákkal, vászonra. Városkép fasorral. Sajnos a legtöbbször igen szűkszavúan írják le a képeket, például ebben a csoportban is felsorolnak nyolc nagy tájképet és csataképet, egyéb megjelölés nélkül. Egy török csatakép Ludbreg7. kép. Szent Pál, egykor Körmenden bői került át. Potzi-tól (?) egy bádogra festett tájképet olvashatunk, kútnál álló figurákkal. Németalföldi parasztünnep, májusfával. Több képet találunk falusi és városi nagy vásárral. A negyedik csoport a virág- és állatképek, ide 78 kép tartozik. A XVII-XVIII. században közkedvelt virágcsendéletek a paloták, polgári otthonok lakályosságát fokozták. Bár voltak olyan festők, akik kifejezetten csendéletfestésre „szakosodtak", kizárólag ebből nem tudtak megélni. A naturalisztikus „tárgyképek" - csendéletek - leggyakoribb témái: virágfüzérek, koszorúk, mezei csokrok, gyümölcsök, madarak és elejtett állatok, konyhaasztalon előkészített vadak és halak, papagájok. Ide sorolták még nagyobb állatok képeit is - tehenek, juhok, kecskék, lovak, oroszlán, strucc. A csendéletek mellett zsánerjeleneteket is találunk: pásztorfiú állatokkal, vadászjelenetek. Ebben az egységben név szerint említett festők: Marco da Fiori, Halzel 31 - llálzel -, Hillbrandt. Az ötödik csoportban külön választottak hét képet, amely szintén a csendéletek műfajába tartozik: gyümölcscsendélet és konyhai jelenet, papagáj gyümölcsökkel. Itt szerzőt nem említenek. A hatodik csoportba csupán három képet soroltak be: „Régi német kép" megjelöléssel. Ezek valószínűleg középkori képek lehettek: egy női portré vászonra festve, amelyet 1780. szeptember 21-én Ludbregből kaptak, és Németújvárra tovább szállították. A másik fára festett kép, Mária Magdolna ábrázolásával, szintén Németújvárra került. A harmadik kép szignált - B R? 1589 -, egy félalakos Krisztus sírba tétele, Szűz Máriával és Arimateai Józseffel. Későbbi kutatás talán megleli ennek a festménynek a szerzőjét. A leltárkönyv' hetedik része a „Museum" feliratot viseli. A „Szobrászat" alatt összesen 117 db mű van felsorolva, tematikus beosztásban, anyagának és méretének megjelölésével: Homokkő oroszlán, 20 festett fa figura, asztali dísznek. Több fém, ón, gipsz szobor, közelebbi meghatározás nélkül került feljegyzésre. Elefántcsontból faragott állatszobrok, tájat ábrázoló szoborcsoport, a nyár allegóriája, három márvány keresztelőmedence. Több antik témájú szobor díszítette a kastélyt: legtöbbször - öt alkalommal - Vénusz szobrát említik, Ámorral együtt egy aranyozott gipsz műben, bronzban Fekvő Vénusz, márványban Fürdőző Vénusz. Vénusz és Adonisz bronz domborműben, Vénusz és Cupido márvány szoborban. A római istenek közül még felsorolnak egy Apollót - fehér gipsz szobor -, egy Jupitert - homokkő -, egy Merkúrt - homokkő szobor, Fischer 32 munkája -, és egy Marsot márvány.
