Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - BAJÁK LÁSZLÓ A Batthyány család halotti címerei
OßJT ROHON rajtuk barokk vagy klasszicizáló díszítőelemeket. 5 Barokkos jelleget csak a címerpajzsok ovális formája és barokkrámás keretezése mutat, igaz ezt még Batthyány József 1851. évi címerén is megtaláljuk. Több szempontból is különleges emlék Batthyány Ludovika 1882. évi halotti címere, amely pajzs alakú és kettős házassági címer historizáló díszítőkeretezést kapott. Valószínűleg Bécsben készült, de magyar nyelvű felirattal. A díszítetlenség részben talán azzal függ össze, hogy Nyugat-Magyarországon Erdélyhez képest „modernebb" volt a művészeti ízlés, részben pedig azzal, hogy a címerek zöme nem is magyar, hanem ausztriai műhelyekből került ki. A halotti címerek fő motívumát az elhunyt címere jelenti. A Batthyányaknál, mivel a család hercegi és grófi ágra tagolódik, ez alapvetően kétféle lehetett. A család grófi rangú tagjai által szinte változatlan formában ma is használt címert 1481-ben Hunyadi Mátyás adományozta Batthyány Boldizsárnak (fi510). A címer, amelyet II. Ulászló 1500. december 12-én változatlan formában megújított egy kerektalpú pajzs kék mezejében egy magas természetes sziklát ábrázol, amelynek tetején egy fehér pelikán a fészkében csőrével a mellét tépve, a vérével a fiait eteti. A hegy sziklái közül egy arany oroszlán emelkedik ki, amely a szájában arany markolatú pallost tart. Az 1630. évi grófi címerben az oroszlán a hegy előtt egy zöld hármas halomból növekszik. A pelikánt váltó új sisakdíszt viszont, amely növekvő koronás sárkány, amely egy arany kettős keresztet tart, később alig használták, ugyanis a grófi rangú családtagok sisakdísz helyett inkább rangkoronával fedték a címerüket. A Batthyány-Strattmann hercegi címerben, a szikla tövében bolthajtásszerű barlang van, és a barlang alját borító vízből növekszik egy kétfarkú arany oroszlán, amely a szájában szablyát tart. A pelikán olyan, mint a grófi címerben, azonban a pajzs fölött már öt sisakdíszt találunk. Az első egy koronás ezüst oszlop, a második a pajzs oroszlánja, a harmadik vörös hercegi korona arany kereszttel, a negyedik a pajzsbeli pelikán, az értődik egy fasces - összekötött vesszőnyaláb ezüst bárddal és aranyhegyű lándzsával. A pajzstartó kétoldalt egy-egy kifelé néző természetes színű szárnyas ló - pegazus -, amelyek egy-egy zászlós lándzsát tartanak. A jobb oldali zászló négyszögű vörössel szegett arany, amelyen Lotharingiai - I. Ferenc császárra utaló koronás F. I. betűk vannak, míg a bal oldali zászló arannyal szegett vörös M [ária] T [erézia] betűkkel. A címer alatt jelmondat van, amely állítólag az 1481-es címerszerzőtől, Batthyány Boldizsártól ered: A-.i "*-. .-" /-'; '/',; ' 'T'A .* • 1. kép. (VI. tábla 4. kép) Gróf Batthyány Lajos nádor ( 1696-1765) halotti címere. Papír, festett. .fidelitate et fortitudine [hűséggel és báttorsággalj". A címert hercegi korona alatt hermelinpalást övezi. A két alapvető címertípust a gyakorlatban számos változatban használták. Pajzstartóval vagy anélkül, sisakdísszel vagy rang- illetve lombkoronával. Batthyány Lajos nádor (fl765) címerpajzsán, aki az újabb keletű életrajzi lexikonok állításaival ellentétben, nem viselte a hercegi címet, grófi rangkorona helyett lombkoronát találunk, ugyanakkor a címerfestő a sisakdísz hiánya ellenére sisaktakarót is festett, ami heraldikai hiba. A pajzsot ezen kívül rendjelek is díszítik, ugyanis néhány magas rangú rend - Aranygyapjas Rend, Szt. István Rend stb. - szabályzata engedélyezte a megadományozottnak, hogy a r __ birtokolt rendjeivéHerczeg Biltlyíiy PíilöpT nyekkel feldíszítsék a címereiket. Ugyanezt láthatjuk Batthyány Fülöp (fi870) hercegi címeren is. A lombkorona és a rangkorona használata a későbbi címerek esetében is meglehetős esetlegességgel váll \ ^ lakozik. A grófi ranL \ IO 1 gú családtagok cíSzül. 1781. Nov. 13. Eeg&alt 1870. Jul. 22. JM , "^^— nM^— merem csak egy helyen találunk sisakdíszt, mégpedig gr. Batthyány Magdolnáén (fl807), aki meglehetősen rejtélyes hölgy, mixel nem szerepel a hivatalos Batthyány családfákon. Címere is szokatlan, mivel pelikános sisakdíszt mutat, ami leginkább a Batthyányak bárói címerével vethető össze. A család hercegi ágának hercegi rangú tagjai, valamint azok házastársai a hercegi koronával és hermelinpalásttal fedett hercegi címert használhatták. A Batthyány-Strattmann hercegeket a németül szokásos Herzog [herceg] helyett a Fürst [fejedelem] titulus illette meg. A „fejedelmi rangot" mutatja, hogy a Batthyány hercegek a címerükön hercegi koronát, hermelinpalástot használhattak, valamint, hogy pénzverési joguk volt. Az ilyen örökletes hercegek címe a főméltóságú [celsissimus] volt. A lentiek tükrében különösnek kell neveznünk gr. Batthyány Fülöp (|1795) címerét, amely a grófi címert hermelinpalásttal és 11 ágú hercegi rangkoronával ábrázolja. A katonai pályán a tábornoki rangig - generális főstrázsamester - jutó Fülöp Batthyány Lajos nádor legkisebb fia volt, így nem örökölte a hercegi címet, azaz nem használhatta volna a hercegi címert sem. Úgy tűnik tehát, hogy a második, illetve a harmadik Batthyány herceg idején, a család hercegi rangjának heraldikai következményei még nem voltak teljesen tisztázottak. A tábornok címerének másik érdekessége, hogy az ő címerét a katonai dicsőség jeleként trófeumok díszítik. A család nőtagjai, illetve a Batthyányak más családokból származó feleségei rendszerint egyesített, ún. házassági címert 2. kép. (VI. tábla 5. kép) Herceg Batthyány Fülöp (1781-1870) halotti címere. Papír, festett.
