Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - GYÜRKI LÁSZLÓ A Batthyány család orvostörténeti személyiségei

2. kép. Lobkovicz Poppel Éva (1590 k.-l640) képmása Poppel Évának híres patikája és számtalan receptje volt. Tanultabb és keresettebb alig akadt nála a korban. Többen fordultak hozzá levélben, mint a leghíresebb bécsi orvosokhoz. Ő maga is postai kapcsolatot tartott fenn tanult doktorokkal és önkéntes gyógyászokkal egyaránt. Levelezett a szemgyógyításairól híres Pursius Sámuellel, de még többen fordultak hozzá segítségért. Thurzó György nádorispánnak a pozsonyi országgyűlésre személyesen szállított orvosságokat, Zrínyi György lábára fekélyflastromot küldött. Pázmány Péter előadván neki a betegségét, a többi között ezt írta: „Ha kegyelmed az fulladás ellen valami jó és próbált orvosságot tudna, megszolgálom kegyelmednek, ha tudtomra adja". Úgy látszik a nagy érseknek nem lehetett különös szerencséje az orvosokkal.

9 Batthyányné Poppel Éva, a XVII. század egyik nagyasszonya elsősorban mégis a nők, szülőnők és gyermekágyas asszonyok bizalmát bírta. Ő maga írta egyik levelében, hogy édesanyjától gyakran hallotta, mennyivel jobban értenek az asszonyok a női betegségek gyógyításához, mint az orvosok. Tudatában van annak, „hogy milyen különleges testi-lelki állapotot jelent a terhesség, milyen különleges gondosságot, bánásmódot igényel az állapotos környezete részéről'

V)

. Alig akadt főúri család, ahová ne ő küldött volna tapasztalt bábát, s ahol nem az ő receptjei szerint kezelték csöppségeiket. Magtalanság esetén ő adott tanácsot, a szüléstől független női bajokra fluidumokal és életviteli útmutatást. Úgy tűnik, egész életét kitöltötte a másokon való segítés szenvedélye. A totális karitatív ambíciót a herceg szemorvos valószínűleg tőle örökölte. A sok szolgálat, a kimeríthetetlen jóság és szívélyesség, amiket Éva asszony mindenki iránt tanúsított, évről évre népszerűbbé tették őt. A levelek egész tömege maradt ránk, amelyek a hála és a szeretet érzésétől visszhangoznak. Poppel Éva igen jó viszonyban volt a katolikus püspökökkel. A jezsuitákat anyagilag támogatta, a szegény franciskánusokat évről évre segélyezte. A pálosok maguk írják, hogy sok jóban részesültek tőle. A híres térítőt, Hajnal Mátyás jezsuitát nemegyszer felruházta maga kezével varrott ruhával, aki ezért így ír neki: „Noha egyébha is, de csaknem minden regvei, midőn felkelek, megemlékezvén az nagyságodnak velem tett javairól, mondám, regvei, midőn felkelek, mert akkor tapasztalom az fejér ruhát leginkább, mellyel béfödözött nagyságod nem egyszer, hanem többször is/ Nem tehetem, hogy nagyságodért az Istenhez lelki sóhajtásokat ne tegyek. Kívánom ő szent irgalmasságától, öltöztesse föl ő szent fölsége nagyságodat itt az eleven hittel tündöklő szent malasztjának ruhájában; amott az örök. dicsőségben."

11 A Batthyányaknál tehát családi tradíciónak számított a „szociális érzékenység". Batthyány-Strattmann László ősei között apai ágon két nagy mecénás, anyai ágon pedig két gyógyító nagyasszony történeti tevékenysége ismert. Meg kell emlékezni arról is, hogy mit adott a Batthyány család az egészségügy tekintetében Körmendnek. Náluk már meghonosodott az „uradalmi orvosi rendszer", vagyis állandó orvost és sebészt alkalmaztak. Batthyány Lajos gróf 1727-ben Körmend idős betegei számára ispotályt alapított, amelyben állandó sebészt is alkalmaztak. Ez az ispotály a Mikes Kelemen utca és a főtér sarkán lehetett. Az itt működő sebész a lakosság rendelkezésére is állt. A XIX. század elejére az ispotály kicsinek bizonyult és 1833-ban új kórház létesült a Mikes Kelemen és az egykori Apponyi Albert utca sarkán. A kórház négy kórteremből állt. A kórház működésére a város alapítványt létesített, amelyhez a Batthyány család jelentős összeggel járult hozzá.

12 Az új kórház céljaira Batthyány-Strattmann Ödön herceg a városnak adományozta egyik ötholclas ingatlanát a Körmend-Alsóberkifalu határában Szentgotthárd-Graz felé vezető országút mentén. A kórház 1901 januárjában készült el. A Batthyány család orvostörténeti szerepének betetőzc)je dr. Batthyány-Strattmann László, aki úgy él sok ezer ember szívében, mint a szegények és elesettek orvosa. Kastélya falán elég eldugott helyen olvasható: „Európa hírű szemsebész. A Szegények Orvosa. 1920-tól haláláig körmendi magánkórházában betegek ezreit gyógyította. Tudása és önzetlen emberszeretete örök példakép marad mindazoknak, akik az ember szolgálatát tekintik, élethivatásuknak. " Mindig orvos akart lenni, s addig nem találta helyét, amíg orvosi egyetemre nem iratkozhatott be. 1900-ban szerezte meg orvosi doktorátusát. Ezután még klinikai sebész-orvosi gyakorlatot végzett, letette a sebész- és szülészmesteri vizsgát, majd 1906-ban megszerezte a szemorvosi oklevelet is. Ezzel a gyakorlati munkára sokoldalúan kiképzett orvossá vált. 1902-ben felépítette 24 ágyas modern kórházát, amely bármelyik pesti klinikával felvehette a versenyt.

13 A kórházban villanyvilágítás és telefon, röntgen, boncterem, orvosi lakás mind arról 3. kép. (IV. tábla 3. kép) Batthyá ny-Strattman n László (1870-193D képmása