Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - GYÜRKI LÁSZLÓ A Batthyány család orvostörténeti személyiségei

4. kép. Batthyány László köpcsényi kórháza tanúskodtak, hogy a gróf semmiféle költséget nem kímélve nagyszerűen ellátta kórházát. A kórházba Bécsből hozatott egy fiatal sebészorvost - dr. Otto Fuchsot -, akit Batthyány Lászlóval együtt a kórház alapítójának tekintenek. A köpcsényi kórházban Vincés nővérek, a körmendiben pedig keresztes nővérek voltak az ápolók. A rendelőszoba folyosóján sokszor 80-100 beteg is várt a rendelésre. Annyira megnövekedett a köpcsényi kórház forgalma, hogy a MÁV 1903-ban Királyhidáról Pozsony felé egy hajnali vonatot állított be, amelyet „kórházvonatnak" neveztek el. Szakembernek kellene elemezni a köpcsényi kórház 1904-es évi jelentését Batthyány-Strattmann László valószínűleg minden évben ki akart adni egy ilyen évi jelentést, de azt csak 1905ben tehette meg, később nem volt rá ideje.

1

' Az évi jelentésből megtudjuk, hogy milyen sokféle műtétet végzett. A legkülönbözőbb foglalkozású betegek keresték fel, de a legtöbb köztük a napszámos volt. A nagysikerű orvos körül fellobbantak a féltékenység tüzei is: értetlenség, féltékenység és vádaskodás jelentkezik ellene. Egy cikk írója azzal vádolja Batthyány grófot, hogy úri passzióból foglalkozik a betegekkel, mint IV. Jakab skót király, vagy Nagy Péter cár. Az írás így fejeződik be: „A nép pusztul, betegség, pálinka, nyomor sorvasztják, kivándorlás ajxisztja számát. Hatalmas judiciumos, tájékozott ember kellene, hogy a züllés lejtőjén megállítsa hazánkat... Gróf úr, nem szebb, nem hasznosabb, nem országos hatású szerep volna-e ez, méltóbb önhöz, mint szegény körowosoknak konkurenciát csinál n iPf "'

s Dr. Batthyány nem marad érzéketlen a támadással szemben. Hosszan reagál rá naplójában. Hivatása felől nincs kétsége, csak tiszta szándékában akar mindennap megújulni. Kórházi naplója világosan igazolja, hogy kezdettől fogva szinte kizárólag a legszegényebbeket gyógyította, akik egyébként vagy orvosi segítség nélkül maradtak volna, vagy utolsó fillérük is ráment volna a gyógykezelésre és kórházra. Az ő idejében még nem volt szó betegbiztosításról. A következő évek is egyértelműen bizonyítják, hogy dr. Batthyány nem más, mint a „szegények orvosa". A gyalázó cikkre dr. Batthyány orvoskollégái is megadták a választ. Grósz Emil, a budapesti szemészeti klinika vezető professzora így nyilatkozott róla: „... az egész környék súlyos szembetegei hozzá áramlottak. A háború alatt... önként vállalta a körorvos feladatát. Éjjel vagy nappal mindig rendelkezésére áll a szegény betegeknek... A hercegné óvodát alapított és személyesen gondozta a szegény gyermekeket, úgyhogy ez a házaspár igazán áldásos működést fejteti ki egy emberéleten át. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta éppen a harmadik osztály részéről, amely pedig a tudományos szekció. Mint orvos kitűnő operatőr volt... A tudomány haladásával mindig lépést tartott: Részt vett a tudományos orvosi összejöveteleken és 1917-ben, amikor Budapesten üléseztek a német, az osztrák és a magyar szemorvosok, maga is aktívan részt vett az üléseken, utána pedig vendégül látta a külföldi tudósokat. A budapesti szemorvosokkal élénk összeköttetést tartott fenn és gyakran meg is látogatta a fővárosi klinikákat ... soha nem kímélt sem fáradságot, sem időt, sem saját egészségét, hanem szenvedő embertársainak mindig segítségére sietett. "

16 Hasonlóképpen írt és ugyanezt emelte ki tevékenysége közül Vámossy Zoltán professzor is. Dr. Batthyány László basedow-kórja és szívpanaszai miatt fordult a szemorvoslás felé.

1

" Orvosi gyakorlatából tudjuk, hogy milyen nagy pusztítást vittek végbe a századfordulón a magyar falvakban a vakságot okozó szembetegségek, a trachoma és a tuberkulózis. Mindig élénk figyelemmel kísérte a népbetegségek gyógyítását, az újabb kutatási és terápiás eljárások alakulását.

18 Ő volt egyik legnagyobb adományozója a szanatóriumi mozgalomnak, amely társadalmi összefogással célul tűzte ki maga elé, hogy minél több TBCszanatóriumot létesítsen. Egyik ösztönzője és anyagi támogatója volt a hasonló Vas megyei szervezet megalakításának, valamint a körmendi TBC-gonclozó megszervezésének. Működési körzetében óriási szociális alapítványokat tett. Általános orvosi érdeklődése az orvostudomány egészét ölelte fel. Már egyetemi évei alatt megismerte Clemens Pirquet-t, aki 1907-ben kidolgozta a tuberkulózis róla elnevezett specifikus bőrreakcióját, amely lehetővé tette a fertőzések korai felismerését és gyógykezelését. A Pirquet-oltást Batthyány László az elsők között alkalmazta, és szép eredményeket ért el a megelőzés és a korai felismerés területén. A Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjai közé, 1917 májusában pedig tiszteleti tagul választotta.

19 Egyetemi katedrát is fölajánlottak neki, de visszautasította, hogy szegény betegeivel maradhasson. Tudományos hozzájárulása is gyakorlati oldalról nyilvánult meg: a müncheni „Zentralblatt für Augenheilkunde" c. szakfolyóiratban tett közzé sorozatosan esetleírásokat, 15-20 soros tömör, pontos ismertetéseket. Színvonalukat már maga a leközlő lap is fémjelzi.

20 Itt kell megemlíteni két írását is, amely a Bangha Béla által szerkesztett Magyar Kultúra c. folyóiratban jelent meg: „Néhány adat az élőlények szeméről", a másik pedig „A médiumisztikus telepláziáról". Asszisztense, dr. Ajtay Mária úgy jellemzi, hogy valódi szemész, vérbeli műtősebész, volt.

21 „Egyéniségéhez tartozott a rejtett élet szeretete. Mint szemorvos is a legcsendesebb elvonultságban dolgozott, de az utána itt maradt műtéti naplók és ambulánskönyvek hangosan beszélnek, a számok bizonyítanak és az általa meggyógyított szembajosok ezrei tanúskodnak rendkívülien hatalmas munkásságáról". Életének egyik legtermékenyebb szakasza az első világháború ideje volt. Bevonult a köpcsényi orvos és helyét dr.