Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - GYÜRKI LÁSZLÓ A Batthyány család orvostörténeti személyiségei
GYÜRKI LÁSZLÓ A BATTHYÁNY CSALÁD ORVOSTÖRTÉNETI SZEMÉLYISÉGEI Akik a magyar főúri családok múltját kutatták, egyöntetűen megállapították, hogy a Batthyány család adta a legtöbb kiválóságot. Lelki és magatartásbeli szempontból ez a család tűnik a legkiegyensúlyozottabbnak, végül ez a család visszatérően kötődik a gyógyítás történetéhez. Ez azt is jelenti, hogy Batthyány László karizmatikus személyisége és karitatív ténykedése egyáltalán nem előzmények nélküli. A Batthyány családban élő hagyományai voltak a természettudományos érdeklődésnek és az orvosságos receptek gyűjtésének, az orvosságküldéseknek. Néhány gyógyítással, orvoslással kapcsolatos családtagot mutatunk be Batthyány László mellett. Meg kell említeni a törökverő Batthyány III. Boldizsárt (1537-1590), a németujvári birtok gazdáját. 1 Nála vendégeskedett annak idején a kor legnagyobb növénytani tudósa a németalföldi Carolus Clusius, vagy vallon nevén Charles de L'Écluse. Itt készült a híres „Stirpium", valamint a világ első gombaatlasza. 2 A hazájából elűzött orvos-botanikusnak a gondtalan megélhetésen kívül rendelkezésére állt Batthyány Boldizsár ritkaságokkal teli füves kertje, hatalmas könyvtára és a kor legkiválóbb természettudósaival való többnyelvű levelezése. 3 Batthyány Boldizsár számlái között orvosi könyvek számlái is szerepelnek, s ismeretes, hogy amikor Batthyány Ádám elkészítette a németújvári vár könyvtárának katalógusát, aprólékosan följegyezte az orvosi vonatkozású könyveket. Egybegyűjtötte elődei könyveit, maga is vásárolt újakat. A meglévő receptgyűjtemények, orvosi könyvek magas száma - összesen 32 könyv - azt mutatja, hogy könyvtára tartalmazta a Batthyány család tagjai által korábban összegyűjtött és megvásárolt munkákat is.' Ismeretes az is. hogy Batthyány Boldizsár természettudományos kísérleteket is folytatott saját laboratórium ában. ÁIlíthatjuk, hogy beírta nevét az európai orvosi botanika történetébe. Batthyány I. Ferenc (1497-1566) felesége, Svetkovics Katalin ( 1505 k.-1575) már a gyógyító nagyasszonyok közé tartozott. 5 A veszettségtől a fülbajok gyógykezeléséig minden medicinához értett és önzetlenül segített orvosi tanácsokkal és orvosságokkal. Reánk maradt leveleinek jó része orvosságokról és gyé)gyító szerek küldözgetéséről szól. Mivel ezen a téren való ismereteit mindenki Ii IVUCNiFiClJs BALFHASARW. BATTHYANViXir pkúijo DÂPIFEBORUM RB.;ALM^GÍSTLRÍNSÍGM i GÏÏnCBALb liFI ICl'S D AETALlTER Al) EXAMEN R) •r.JHt \\!)Ar. I AV.vW DH.L-U i;.V S'CANDV.RBEGUAV TCROVVV AÍS«1 IM" DAT r II' IVOICENA RtGNi BOHE j.wjA. .sinn r, ni vu !:v,mib 1. kép. (I. tábla 3- kép) Batthyány Boldizsár (1537-1590) képmása. Olaj, vászon, XVIII. század. tudta, igen sokan fordultak hozzá. Batthyány Kristóf is nemegyszer kért tőle orvosságot. Egy ily alkalommal írja neki Kata asszony: „Ne bánkódjék, s jó kedvet vegyen magának kegyelmed; meri az jókedv néha egészséget szerez". Egy másik levélben a megmart emberek számára ilyen orvosságot küldött: „ím [írja] küldtem fagyol boga rakat [kőrisbogarakat]. Az kiket megmart, mindenkinek hármat adjon kegyelmed meginni benne. Továbbá az folyóvízbe mossák magukat és azminémű ruhába megmarták, levétesse velők, és más ruhába öltözzenek. Mondják, hogy igen jó az rutát is enniek". Mikor Batthyány Boldizsár a lábát megsértette, Kata asszony azonnal küldte orvosságait. „Kétféle irat küldtem, kiből te kegyelmed flastromot csináljon rá. lia kegyelmed az császár borbélyával szemben lenne, jó lenne afféle írt kérni teile'''. Batthyány Boldizsárnak fülbajára Kata asszony vörös olajat és füvet küldött neki. Használati utasítást is ad: a füvet az olajjal egybe kell kavarnia ezüstkanálban, s viaszgyertya fölött kell melegítenie, s melegen a fülébe öntenie. Vacsora titán két órával a feje búbját írósvajjal kenegesse, s meleg ruhával takargassa! Más alkalommal ez idei séxskavizet és korssyát küld, melyet szilvalében kell bevennie. Majd meg bágyadtság ellen küld port, melyet rózsavízben és sóban kell lenyelnie. Ezt az. orvosságot - írja - a lengyel királynétól kapta. Mivel a nyolcvanas éveit taposó férje majdnem állandóan betegeskedett, neki kellett a legtöbb lelki és testi orvosság. S Kata asszony félretéve mindent, híven és odaadóan ápolta az urát. Bár igen sokszor ő maga is törődött és beteg állapottal lézengett, s beteg ura türelmetlenné, zsörtölődé)vé lett, Kata asszony az ő jóságában és türelmében nem fogyatkozott meg, sőt az ura javáért szenvedni is kész volt. Férje betegsége idején gyakran előállott a vallás vigasztaló szavaival, s meggyőzően mondogatta haló-félben lévő urának: „Aki betegít, ugyanaz gyógyít". Batthyány Ferenc halála után (1566) a földnek és a fold népének élt. 1573-ban súlyos betegség nyomta őt az ágyra. De ismét felépült, s a következő évben már rendes szokása szerint küldözgeti ismerőseinek a finom gyümölcsöket, a virágvizeket, miket maga égetett, s a különféle orvosságokat. 1575. évben újra elcwette őt a betegség. Március 8-án írja utolsó levelét. Ebben az utolsóban is a szegénység nyomoníságának enyhítésére kéri Batthyány Boldizsárt. ..Kérem kegyelmedet, legyen jó szószóló a szegénység mellett; mert látja kegyelmed, hogy egy falat kenyerük, sincs szegényeknek, éhen balnak. A rovást is halasztani kell ilyen szűk. időben. Ő maga örömtelen s lx >1dogság híján való életet élt, de annál több örömet szerzett másoknak, annál több könnyet szárított fel másokon. Mintha csak Batthyány László „végrendeletét" hallanánk: „Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá". A következő században újabb generációhoz sorolható egy másik Batthyány Ferencné, a szintén idegen hangzású nevet viselő Lobkovicz Poppel Éva ( 1585-1690), a költő-hadvezér Zrínyi Miklós ifjúkori nevelője. 8