Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KONDICSNÉ KOVÁCS ÉVA Batthyány Fülöp, a mecénás főúr

Nyelvünknek (Nemzetem Szent Klenodiu ma!) Ő egyik védelme, 's hív Palládiuma Ő mint igaz Magyar, Nemzetét tisztelvén A ' Magyarokhoz beszélt a ' Magyarok nyelvén. 'S bár felyül múlljon is másokat Fő Rangúi, Nem szégyenl szállani hozzánk Magyar hangái. Ő legközelebb is az Ország Gyűlése Alatt Nyelvünk' dolgán segítni nem kése: Sőt arra másokkal telt olly Áldozatot. Mellynél a ' Hazának szebbet nem adhatott. Az Igazság ' 's a Törvény kiszolgáltatása, A ' Nemes és Polgár rend' kormányozása, Nevelés, Oktatás, Erkölts és a ' Vallás, A ' köz boldogságot illetőJavallás Mind kedves Tárgyai tudjuk Nagy Lelkének. Járván nyomdokain itt is őseinek. Üld hát Ősi Széked- Ősi Alkotmányunk Rendszabási szerint kedves Fő Ispányunk, Igazgass, - és a ' hol a ' Haza 's a Király Java úgy kívánja, a' törésre ki ály. Neveld Nemes Megyéd régi Dicsőségét. Örökítsd Hertzegi Házad' fényességét. Jussaiban kii kit tarts meg és védelmezz. Ott, a ' hol kell, fenyíts, a ' hol kell, kegyelmezz. Kössed öszve azt a Szeretel lántzával, A ' ki külömhözik mástól Vallásával Egy Király' Jobbágya mind, 's egy Magyar Verség, Általad legyen hát köz'ttök szent Békesség. Végre ez Óhajtást kiáltja MindnyájunkKegyelmes Hertzegünk, kedves Fő Ispányunk: Élj soká a ' Haza, - s Nagy Házad díszére Árassz boldogságot erre a ' Megyére. Az említetten kívül is maradt fenn több alkalmi vers, amely a herceg tetteit dicséri. A magát megnevező Farkas András

18 be is számolt róla, hogy a herceg anyagi támogatására számíthattak a költők. A hivatalos beiktatáson az üdvözlő beszédek Bőle András megyéspüspöktől, Niczky János alispántól valamint Széli Imre jegyzőtől hangzottak el. A püspök felidézte a herceg országgyűlésen való tevékenységét, és ezen kívül rövid jellemrajzot is adott Batthyány Fülöpről: a' múlt országos gyűlésben a' hol kezdettől mind végig, álhatatos és serény jelenléte, minden ügyben rész vétele az Ország Nagyjaival- Bölts és érett ítélete minden Tanátskozásokban, nehézségek és tárgyokban, Egyenes szívűsége, okos és ritka maga mérséklése nyilatkoztatásaiban, a' Hazai Törvényekhez egy tántoríthatatlan ragaszkodása, a ' Király és Haza javáért égő buzgósága, mind annyi próbái Hertzegséged nagy lelkének...

1,9 Niczky a fent említettek más szavakkal való megismétlésén túl említést tett további konkrét, a herceg bőkezűségét dicsérő dologról is: „...a'Nemzeti Nyelvnek ki m ívelésével a ' szép tudományokat ébreszteni - a Katonai tudományokban oktattandó Ifjak szennára fel állétott Intézetet hő adakozásával elő segélleni, és így valamint a ' Királyi Trónust erősétteni... igaz hazafiúságához tartozandónak ítélte. ...továbbá igaz Emberisége, mellyel a Szombathelyi új Betegház Pártfogása el válolásával, és ahhoz lett aelakozással is bé bizonyéttani méltóztatott... '-" Batthyány Fülöp életének legismertebb évei azok, amikor személyesen töltötte be a főispáni hivatalt (1825-1832). A reformkor hajnala, a nemzeti kultúra megteremtéséért folytatott küzdelem kora volt ez.

21 1825-ben Vas megye liberális gondolkodású nemessége egy állandó bizottságot alakított Dienes Ferenc elnökletével

22

, amelynek célkitűzése a magyar nyelv ügyéért folytatott küzdelemben való részvétel, annak előmozdítása volt. Az egyesület célkitűzései ismertek voltak a herceg előtt is, mert időről időre megküldték neki közgyűlési határozataikat.

23 1826 novemberében arról döntött az egyesület, hogy felszólítja a földesurakat, tartsanak magyar gazdasági alkalmazottakat birtokaikon. Az ügyintézés, a számadások készítése pedig magyar nyelvű legyen. Célkitűzéseik eredményességét mutatja, hogy három évvel később, 1829. november 16-án pedig a megyei közgyűlés arra kérte Batthyány Fülöpöt, hogy rendelje el uradalmaiban a magyar nyelv kötelező használatát.

24 Mivel a kérés nem állt messze a herceg gondolat- és érzelemvilágától, kedvezően reagált a felvetésre, s 1830. március 30-án küldött válaszában a következő kijelentés áll: „... életemnek legnagyobb boldogsága közé számlálom, ha édes Hazámhoz köteles szeretetemet, Nemzetünk díszének, tsinosodásának gyámolítására mindenkori buzgó részvételemet, és készségemet tehetségem szerint folyamatossan meg bizonyíthatom..."

1

'' A megyei közgyűléshez, személy szerint Niczky János alispánhoz küldött levelével párhuzamosan felszólította a körmendi uradalom ké)zponti igazgatóságának tisztjeit, hog)' a gazdasági ügyek intézésében kezdjék meg az átállást magyar nyelvre.

26 Több nyelven beszélő, tanult emberként tudta, hogy ez egyik napról a másikra nem megy segítség nélkül. Sajnos, nem tudni, hogy milyen utasítás előzte meg annak a néhány példányban fennmaradt, 1831-ben nyomtatott könyvecskének a születését, amely a Gazdasági szótár Fő méltóságú Herceg Bedthyány Fülöp úr... Magyar országi uradalmainak számára címet viseli.

27 Az ismeretlen szerzőtől

28 származó német-magyar szótár rendeltetése minden bizonnyal az volt, hogy megkönnyítse az átállást. Hangsúlyoznunk kell azonban a kiadvány magyar és német nyelvtörténeti jelentőségét is, ami abban áll, hogy megőrizte a XIX. század első harmadában a Nyugat-Dunántúlon élő földműves lakosság körében használatos köznyelvi állapotot. Az első intézkedést hamarosan újabb követte a herceg részéről: 1834-ben az építési hivatal is áttért a magyar nyelv használatára.

29 A körmendi anyakönyvekben, pedig ez időben jelent meg egységesen a magyar nyelvűség.

30 GAZDASÁGI SZÓTÁR FŐ MÉLTÓSÁGÚ HERCZEG BATTHYÁNY FÜ1ÖP UB, NEMET CJVÁR' ÜROKoS IRA, STRATTMANN! GRÓF, LEOPOLD CS. RENDE KÜZÉPKERKSZTESE, Ő CS. KS KIR. FELSÉGE' KAMARÁSSÁ, TEK. VAS VÁRMEGYK' ÖRÜKÖS ÉS VALÓSÁGOS BŐ ISPÁNJA MAGYAR ORSZÁGI URADALMAINAK SZÁMÁRA. SZOMBATHELYEN, Ulott Perjrer Ecrencz' betűivel. 4. kép. Batthyány Fülöp által kiadott gazdasági szótár, 1831.