Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KONDICSNÉ KOVÁCS ÉVA Batthyány Fülöp, a mecénás főúr

5. kép. A Maria Immaculata szobor Körmend főterén ki 1830. évi országgyűlésen jelen lévő herceg ismét bizonyította magyarságtudatát, nemzeti érzéseit. A rendek magyar tisztikart, és azt követelték, hogy ennek az előmenetele külön legyen kezelve a többi császári tisztikarétól. A mágnások elutasították az alsótábla ez irányű követelését, egyedül Batthyány Fülöp herceg pártolta.1 Batthyány Fülöp főispánságának éveiben nem költözött a megyébe. Az 1825/27. és 1830. évi országgyűlések idején Pozsonyban tartózkodott, egyébként többnyire Bécsben, illetve a felújított trautmannsdorf-i várában élt. Ha évente néhány alkalommal Vas megyébe jött, akkor Körmenden, vagy Németújváron lakott. Huzamosabb körmendi kastélyában való tartózkodásáról sajnos nincs adatunk.

12 A XVIII. század végén a körmendi kastélyban Lajos herceg egy jól felszerelt színházat működtetett, amelyben meghívására több külföldi társulat is játszott." A műpártoló főúr külföldi jelmeztervezőkkel, rendezőkkel állt kapcsolatban. Morison Galenustól például a római tógaviseletről rajzos levelet kapott a ruhák jelmeztervével.

3

' A színház Lajos herceg 1806-ban bekövetkezett halála után azonban valószínűleg kihasználatlan volt. A reformkori nemesség szívügyének tekintette a magyar színjátszás pártolását, de a működéshez szükséges anyagi forrásokat nehéz volt előteremteni. 1828-ban Szombathelyen Komlóssy Ferenc vezetésével működött a Dunántúli Színtár6. kép. Obeliszk a körmendi Várkertben sulat.

33 Komlóssy levélben kereste meg Batthyány Fülöpöt, hogy segítségét kérje a társulat működtetéséhez. Kérése meghallgatásra talált. A herceg „szabad tetszesd segedelem " címén 300 ezüst forint adományt fordított a színpártolásra.

30 Vas vármegye 1831- január 7-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből pedig arról értesülünk, hogy ezen felül „Körmendi váréiban fekt >ő és az színjátszói elől adásokhoz használható ruházatokat és öltözékeket a megyének átengedi. 1,7 A gazdag ruhatárra azonban hamarosan más is igényt tartott. Az 1837-ben alakult Nemzeti Színház Társulata 1840. évi szombathelyi vendégszereplésekor kérte, hogy Komlóssy társulata adja azt át nekik. A mecénás főúr egyébként a Nemzeti Színház működését a későbbiekben is rendszeresen adományokkal támogatta.

38 A reformkori Magyarországon több olyan „emberbaráti" közösség kezdte meg működését, amelyek adományokból tartották fenn magukat. Ezek közül a herceg 100 ezüst forinttal segítette a Pesten működő Vakok Intézetének alapítását.

39 1824-ben Szombathelyen alakult egy Emberszerető Egylet, amit az 1840-es években mint a „Herceg oltalma alatt álló" közösséget jegyeztek.

10 A nagy, országos megmozdulások támogatásán és alapítványokba való bekapcsolódásán túlmenően a herceg különös gondot fordított uradalmainak szépítésére, az itt élők gondjainak enyhítésére. Tudott, hogy a Dunántúl más, akkor valamely Batthyány uradalomhoz tartozó településein is jelentős építkezések folytak Fülöp herceg korában. Templomot épített Enyingen, amelyhez Vas Gereben szerint apja, Batthyány Lajos herceg nyolcvanezer forinttal járult hozzá, a befejezéshez pedig fia további 100.000 forintos hozzájárulására volt szükség. Az adakozás eredményeképpen olyan épületet emeltek, amely a Dunántúl egyik legszebb klasszicista temploma.'

1 Segítette az árvíz sújtotta lakosságnak a település újjáépítését Érden, iskolát alapított Kaposváron, hozzájárult annak berendezéséhez Kanizsán. 1856-ban Intapusztán a maga korában ritka vállalkozása volt: magániskolát alapított, hogy „a tudomány és nevelés nélkülifelnőtt ifjúság taníttassék."

42 A tanítóknak előírta azt is, hogy oktassák a fatermesztést. Körmend a reformkor néhány évtizedében teljesen átalakult. A herceg befejezte édesapja kedves kastélyában a megkezdett építkezéseket. 1822-ben a főterén felállították a Maria Immaculata szobrot. Az építkezések befejezését követően pedig XVIII. században élt ősei tiszteletére a kastélyparkban az Obeliszket emeltette. Ugyanitt egy állandó táncteret létesítettek, amely minden év május elsejétől őszig vasár- és ünnepnapokon a helybeli lakosság által is látogatható volt. A különleges külföldi fákkal és cserjékkel beültetett parkban sétáló közönség tájékoztatásáról pedig kis tálbálákkal kívántak gondoskodni, amelyekre a növénykülönlegesség neve került.

43 Körmend a Nyugat-Dunántúl egyik legrégibb települése. A „Belső Város" alaprajza őrzi a kora középkori eredetet, de egy Kőszeggel, vagy Sopron szűk utcáival összehasonlítva teljesen más képet mutat. A nagy átalakulás, „modernizálás" a XIX. század első felében, Batthyány Fülöp akaratára és jelentéls