Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

túlra benyomuló, Collalto vezette császári sereg a rohonci kastéllyal együtt a körmendit is felégette. Ősszel Batthyány saját seregével vette vissza és a következő évben megkezdték ismételt helyreállítását

238

. Ennek az építkezésnek a részletei alig ismertek. 1622 szeptemberében már a külső meszelés készítésére küldtek kőművest a helyszínre

239

. A kastélyon dolgozók között említik az újkeresztény kőművest is

240

. Októberben azt jelentették, hogy Kattki kőműves családjával együtt visszament Graz-ba, a másik pedig, akit máshonnét küldtek oda, meg sem érkezett

241

. Decemberben Batthyány Friderik kőművest, a sokszor és sok helyen szereplő Friedrich Inaut akarta Körmendre küldeni, ahol uradalmi mester, a kukméri gerencsér már az új kályhákat rakta.

242 Az utóbbi adat arra vall, hogy az újjáépítés befejeződött, Friedrich Inau szereplése pedig annak a jele, hogy az újabb építkezésnek is a gleisdorfi Thomas Weiss mester volt a vállalkozója. Ácsok, köztük az újkeresztény mester 1625 februárjában és áprilisában is dolgoztak a körmendi kastélyon

2

'

3

, arról azonban, hogy az akkor végzett munka még mindig a megelőzőhöz tartozott, vagy pedig valamilyen karbantartási feladat végzésére érkeztek, a források nem nyújtanak felvilágosítást. A folyamatos fenntartás része lehetett az az 1637-ben már Poppel Éva által végeztetett munka, amelynek során a kastély addigi fazsindelyfedését leszedték és a többszöri leégés tapasztalatai alapján cseréppel fedték újra, „mivel az esseő mindeneőt behullat".

m Közelebbről ismeretlen építkezés célját szolgálta a téglaégető felújítása és oda téglavető mester küldése 1640-ben, mivel „tégla igen szükséges ez itt való varnak építésére''.

24S Az utóbbi lehetett a Poppel Éva álta végeztetett utolsó építési munka, amelyet ezt követően már fia építkezései követtek. A XVII. század első negyedében természetesen nemcsak a földesúri rezidencia többszöri újjá- illetve átépítése fűződik a földesúri családhoz. 1622-ben az uradalom építtette újjá a körmendi kocsmát, előtte és azt követően több uradalmi épületet. 1609-től szerepel az uradalmi téglavető és -égető. 1615-ből maradt adat a kastélyhoz közeli, fából épült, boronaszerkezetű épületekből álló majorság és azon belül pajta építéséről,

246 valamint az l6ll-ben szereplő, már említett klastromépítésről. A bozsoki kastély l6l6-ban vásárolta meg Batthyány II. Ferenc azt a ma csekély romjaiban levő, bozsoki alsó kastélyt, amelyet idősebb Sibrik István és felsége, alsólindvai Bánffy Katalin 1570-1580 körül emeltetett. Sibrik Istvánnak a XVI. század végén bekövetkezett halála után fiai, az ifjabb István, Gábor, Tamás, György és Zsigmond hosszú évekig tartó pereskedést folytatott az örökségért, amelynek során családi birtokaik tönkrementek, s ők maguk elszegényedtek. Ez a családi háború vezetett a kastély és a hozzá tartozó birtok eladásához. Az adásvétel, amely annak indokait is felsorolja, I6l6. október 4-én a pozsonyi káptalan előtt tőrtént. Sibrik Gábor és neje, Kamper Erzsébet gyermekeik, István és Regina, valamint a család többi tagjának nevében 8000 aranyforintért adták át a visszavásárlás jogának fenntartásával Bozsokot Batthyánynak.

247 (6. kép) 6. kép. A bozsoki kastély 1678-ban. Esterházy Pál tollrajza. Ifjabb Sibrik István tizenhat esztendővel ezután, 1632-ben feleségével, rimaszécsi Széchy Fruzsinával Batthyány I. Ádámtól vásárolta vissza a vasvári káptalan előtt a kastélyt és az ahhoz tartozó birtokrészt, a nyolcezer forint letételével.

248 Az 1616 és 1632 közötti időben nagyobb építkezésről nem maradt adat. 1619-ből származik Batthyánynak az a bozsoki sáfárjához, Paur Mihályhoz írott levele, amelyben meghagyta, hogy a kőből készülő kerítést másfél öl magasra falazzák. „Megh értettem myt irtai nekem... az hol azt irod, hogy az kümivest az Master Parthyt ell hozassam, mert rossz zolgay vannak", mégis arra utasította, azokkal fejeztesse be a munkát „az Lajtner hazatull fogva mynd az kertigh".

249 A levél a kastély környékét övező kőkerítés építésére vonatkozik, magára az épületre kevésbé. Szentgotthárd, kastély Az Árpád-kori ciszterci kolostort még a XV. században erődítették tornyos falakkal és akörül árokkal, amely az akkori szóhasználat szerint ezzel fortalitium lett. A Mohács után elnéptelenedett kolostor a felsőlindvai Széchyek zálogába került. A család kihaltát követően a Széchy javakkal a Salm, tőlük a Poppel örökség részét alkotta. 1605 őszén Wolfgang Tieffenbach, a kastély stájer őrségének parancsnoka Bocskai dunántúli seregének közeledtére felrobbantatta. Újjáépítésére 1608 után került sor. Azt Poppel László és Ádám fia kezdte meg az. árok, a külső sánc, a palánk, abban bástyák és a kaputorony rendbetételével és emeletes lakószárny építésével. 1610-ben újabb családi egyezséggel Poppel Éva, akkor már Batthyány II. Ferenc felesége kezére került, aki kifizette a többi örököst. 1615-ig ő folytatta az építkezést, amelynek részletei azonban egyelőre ismeretlenek. 1Ó17 és 1620 között a Kamarával és a heiligenkreuzi ciszterci apátsággal folytatott tárgyalások nyomán a kastély Batthyány Ferenc és Poppel Éva kezén maradt, Batthyány halála után, 1629-től 1640-ig, Poppel Éva haláláig pedig az ő birtokában volt. Azt követően Batthyány Magdolna és férje, Csáky László lett a birtokosa.

250 Összefoglalás A török-kor két évszázadának fordulóján, akárcsak a középkorban, a nagybirtokos főúr társadalmi helyzetét vagyona, s abban várai és kastélyai száma határozta meg. A Bat-