Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)
ILLÉS Péter: Fábián Gyula (1884-1955) és a "nép-rajz" - a jáki gerencsérek tükrében
kéziratos, kisebb tanulmány torzóját a Savaria Múzeum Néprajzi Osztályának Adattára őrzi. A még jócskán a kidolgozottság előtt álló sorokban azonban így is jelen van a tárgyát romantikus módon megközelítő, mindenek előtt az „ősi"-t hajszoló korabeli műkedvelő, tudományoskodó néprajzos attitűdje: „Tekintettel erre a pusztuló ősi iparra, érdemesnek találtam feljegyezni egyet-mást a gácsi fazekasságról. Első sorban a gácsi fazekaskemencéről. Ez minden esetre olyan érdekes primitívsége miatt, amely minden néprajz-kedvelőt érdekelhet. A legegyszerűbb, a legkezdetlegesebb építmény ez, amely az ősi fazekas kemenczétől talán csak egy fokkal jobb. De lehet, hogy nem jobb és a mai 1200 fokra hevülőporczellán égető kemenczék világában évezredes primitívséget képvisel. " 21 A budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárának Rajz-, Festmény- és Nyomatgyűjteményében, egy Fábián Gyula neve alatt szereplő, nógrádi cserépdíszítményt megörökítő, datálatlan, vízfestékkel készült virágminta talán éppen ennek a gyűjtésének lehet a része. Kétségkívül az 1915-től 1943-ig Szombathelyen, az állami reáliskolában (1930-tól Faludi Ferenc Reálgimnázium) tanító Fábián Gyula egyik legragyogóbb és Biczó Ilonával bizonyos fokig együtt jegyezhető, közös etnográfiája, az 1934-ben megjelent ,A jáki gerencsérek"^ című munka. Az sem elhanyagolható, hogy a nagyobb lélegzetvételű dolgozat egyben az 1933. december 16-án Szombathelyen megalakuló Vasvármegyei Múzeumok Barátai Egyesületének első kiadványa, melyet a Pável Ágoston (1886-1946) által szerkesztett Vasi Szemle könyvei (Publicationes Sabarienses) sorozat részeként nyomtattak. Azért lehet a házaspár közös munkájának tekinteni a művet, mert rajzos illusztrációt főként Fábiánné Biczó Ilona készítette. A szöveg mellett közölt rajzok és fényképek ugyanolyan szerves, pótolhatatlan és alapvető részét képezik az etnográfiai hitelességre törekvő dolgozatnak, mint maga az írás. Az illusztrációk értékét az is növeli, hogy bennük a jáki fazekasok tárgyi kultúrájának olyan emlékei is felfedezhetőek, melyekről a szerző az írott formában elmulasztott beszámolni. Talán ha ezeket Fábián Gyula észre is vette, hiszen képekben közölte őket, mégsem volt bátorsága messzemenő következtetéseket levonni belőlük. A vizuális jegyzetelésnek köszönhetően mégis megőrződtek a későbbi felismerhetőség, azonosíthatóság számára. Ezeknek az adatmentő, néprajzi forrásértékű mozzanatoknak egy érdekes példáját az első illusztratív fénykép nyújtja. Felirata: „Takács József a korong mellett". A kép valójában újraközlés, mégpedig a Dezső Lipót királyi tanfelügyelő neve alatt Vas megyét bemutató, 1980-ban megjelente én szülőföldem című könyvből. 23 Az értékes néprajzi fotódokumentumon a fazekas cöveklábú koronggal dolgozik. A tipológiájában ismert,
