Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

ILLÉS Péter: Fábián Gyula (1884-1955) és a "nép-rajz" - a jáki gerencsérek tükrében

egyszerű felépítésű és működésű szerkezet váza a műhely padlójába — a Jakon készült fényképfelvételen az udvaron a földbe — vert négy cölöp, melyre deszkákat szögeztek, amelyhez a korong tengelye is illeszkedett. Ennél a típusnál a tengely alsó vége többnyire egy földbe ásott gerendába kiképzett, kerek lyukban végződött, valószínűleg ebben az esetben is.

24 Hasonló elvű, de még ennél is egyszerubbjd/ei^erericserfcororig-ot mutat be Biczó Ilona rajza, a tanulmány tizedik illusztrációja. Itt a cölöpös szerkezet tulajdonképpen hiányzik, illetve a váz meglepő módon csupán egyetlen levert cölöpből állt, amihez a lábtartó és a korong tengelyét tartó deszka illeszkedett. A tengely szintén a földben végződött. A grafikán jól kivehetően a mester a szobájában lévő ággyal egybeépített szerkezeten dolgozott. Abal kezes használatból eredendően mediterrán hatásokat mutató eszközről azonban azt, hogy mennyire és mikortól volt általános Jakon, ma már sajnos rendkívül nehéz megállapítani. Csupán elméletben feltételezhető, hogy Fábián Gyula és felesége azért választotta az illusztrációt közlésre érdemesnek, mert valamiféle, akkor vagy korábban tipikus jelenséget hordoz. A tanulmányt illusztráló fényképek többnyire nem Fábián Gyula felvételei. A tizenhárom közölt fotográfia kapcsán csupán két konkrét esetben bizo nyos, hogy azokat a szerző saját maga készítette. Dezső Lipót már említett kötetéből ismert fényképen túl egy másik, ajaki gerencsér termékeket bemutató kép is újraközlés. Öt kitűnő fotográfia alatt a jáki sokgyermekes, módos földműves családból származó^ Gombás Géza nevét olvashatjuk, aki ezzel a teljesítményével a néprajzi fotótörténet jelentős emlékeit hozta létre. Kiemelendő, hogy Fábián Gyula egyik fényképe a magyar nyelvterület nyugati peremvidékén általános német vagy hosszúkemence egy, akkor még működő példányát örökítette meg.

26 A mára a helyszínen megismételhetetlen fotót az égetőkemence szerkezetének magyarázó rajza is kiegészíti. A kemence használatának egy másik munkafázisát a képhez merőben hasonló kompozícióban Fábiánné Biczó Ilona grafikája mutatja. Az 1930-as években tetten érhető a kéttornyú Árpád-kori templomáról híres katolikus falu, Ják fazekassága irányába megélénkülő turisztikai és a vele rokon néprajzi érdeklődés a Savaria Múzeum Néprajzi Tárának műtárgy gyarapodásában is. Pável Ágoston 1928-tól egészen haláláig, 1946-ig látta el a néprajzi tár őrzésének feladatát, tehát sokáig Fábián Gyula kollégája volt. 1934 januárjában, Ajaki gerencsérek megjelenése évében Pável a tár Növedéki Naplójába jegyezte Takács Dénes és Németh József fazekasok ajándék díszítőmintáit, illetve egyéb régi dombormű agyagmintákat. Az évvége felé decemberben a naplóban a múzeumi gyűjtemény példás bővülése jeleként