Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

GÁL József: Szombathely kulturális élete a két világháború között

A zenei szakosztály életében is voltak kevésbé sikeres esztendők. 1933ban azonban már a Wiener Sängerknaben kórusnak tapsolhattak a szombathelyiek, májusban itt is megünnepelték Kodály Zoltán 50. születésnapját. Bartók Béla először 1934-ben lép dobogóra a megyeszékhelyen, egy-egy alkotását Bárdos Alice-zal, illetve Baranyai Gyulával szólaltatja meg. A szeptemberi nagyszabású Ünnepi Héten az operaház szólistáival — Orosz Júlia, Maleczky Oszkár — Kodály Zoltán jelenlétében mutatják be a Háry Jánost. Decemberben először csendült fel a szombathelyi székesegyházban a Schola Cantorum Sabariensis éneke. 1935-ben az ifjú Fischer Annie bűvöli el a szombathelyieket. Ebben az esztendőben azonban sajnálatosan szétszakad a város zenei élete. Bárdos Alice néhány társával kilép a Kultúregyesület zenekarából, és megalakítják a régi, klasszikus zenét játszó együttest, a Collegium Musicumot. Ez a kamarazenekar 1944 márciusáig, a német megszállásig volt együtt, igaz, egyre halkuló hanggal. A szakosztály a 3o-as évek második felében még hirdeti a bérletes koncerteket, azután a 40-es évek felé közeledve ritkulnak az előadások. De újra Szombathelyen énekel Basilides Mária, Székelyhidy Ferenc. Itt muzsikál a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes, Thoman Mária. 1938-ban a világhírű Szigeti József állandó kísérőjével, Nikita Magalhoffal ad hangversenyt. 1936 nagy eseménye az országos kórustalálkozó, közel hatezer résztvevővel. A találkozó központi témája Liszt Ferenc munkássága. 1938-ban országos munkás-dalostalálkozót rendeztek Szombathelyen, szélsőséges visszhanggal. 1940-ben Bartók Béla koncertezik Zathureczky Ede társaságában a városban. 1943-ban alapításának 1900. évfordulóját ünnepelte Szombathely. Az egész napos helyszíni rádióközvetítés országos érdeklődést váltott ki. A műsorban a szombathelyi kórusok is bemutatkoztak, egyik közös számukat, Kodály Zoltán saját szerzeményét maga a szerző vezényelte. Fontos megemlíteni, hogy a szombathelyi születésű Koncz János hegedűművész gyermekkorától betegsége elhatalmasodásáig rendszeres koncertezője volt szülővárosának. Az előadóművészek sorában említsünk meg néhány karmestert is. Az itthoniak közül ismételten Hajós Endrét, Dillmann Antalt, Heintz Fülöpöt, Körössy Tamást, a vendégek sorából pedig Fleischer Antalt, Rubányi Vilmost, Ferencsik Jánost, Vaszy Viktort. Irodalmi szakosztály A nyilvánosságnak szánt irodalmi életet a már többször is említett irodalmi estélyek, délutánok rendezése jelentette, amelyen az irodalmi alkotások