Köbölkuti Katalin (szerk.): Fábián Gyula emlékezete (Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár - Savaria Múzeum, Szombathely, 2004)

GÁL József: Szombathely kulturális élete a két világháború között

4- Programjuk állandósult eleme volt a nyelvoktatás. Német, angol, francia, eszperantó nyelvtanfolyamakat hirdettek, rendszerint kezdő és haladó fokon. A legnagyobb érdeklődés a német nyelv iránt volt. 5. A Vasi Szemle. Az 1933. márciusában megjelent első szám címe még Folia Sabariensia volt. Kiadóként a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete szerepelt, de nincs kétség afelől, hogy az életrehívás valódi mozgatója a közművelődési szakosztály volt, hiszen szerkesztői Pável Ágoston, Szendy László, Benda László egyúttal az Egyesület vezető tisztségeit töltötték be, s a lap szerzői közül is sokan a tagság soraiba tartoztak. Az új folyóirat 3. száma már közölte Fábián Gyula nagy ívű tanulmányának első részét a jáki gerencsérekről. Zenei szakosztály Tevékenységének egyik fontos eleme volt, hogy segítette a polgári életforma kialakulását, a zenekultúra igénylését. Az Egyesület újjáalakulásakor vegyeskar, amatőr szimfonikus zenekar megszervezése is szerepelt a célok között. A kórus hamarosan létrejött, 1920-ban bemutatkozott Lomoschitz Pál vezetésével. A későbbi években fokozatosan eltűnt a híradásokból a kar emlegetése. A koncertek alkalmi kórusigényét a korábban emlegetett dalárdák látták el. A zenekarszervezés, a zenekarba való jelentkezésre biztató felhívás a későbbi években is rendszeres volt. 1927-ben például a két világháború közötti Szombathely zenei életének egyik meghatározó személyisége kamarazenekart alakított Bárdos Alice és Hajós Endre. A zenekarban a város legképzettebb zenészei szerepeltek. Mivel akkoriban az általános műveltség része volt a hangszertudás, nem véletlen, hogy az Egyesület szimfonikus zenekarában is a zeneiskolai tanárok mellett orvosok, ügyvédek és nem zeneszakos pedagógusok is szerepeltek. A zeneélet stabilizálására, az állandó közönség megszervezésére a 20-as évek közepétől ismét alkalmazták a bérleti rendszert. Az egyes évadok műsorát igyekeztek változatossá tenni. A zenekari estek szóló estekkel váltakoztak, a helyi művészek föllépése mellett gyakoriak voltak a vendégművészek meghívásai. Az első világháború előtti időszak egyik legismertebb vendégmuzsikusa az akkor még fiatal Pablo Casals volt. A 20-as évek néhány nevesebb muzsikusa pedig Dohnányi Ernő, Basilides Mária, Németh Mária, Palló Imre, Székelyhidy Ferenc. 1927ben Bárdos Alice világhírű tanítómestere Hubay Jenő hegedűművész, a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes szerepeltek a zenei szakosztály meghívottai között.