Néprajzi adattár III. (Savaria Múzeum Közleményei 43. Szombathely, 1967)
A FÜSTÖLŐ ÉJJELEK MAGYARORSZÁGI EMLÉKE 1684 karácsony éjjelén Kőszegen tűz támadt. Az öt nappal később, december 29-én a városi tanács előtt megejtett tanúkihallgatások tisztázták keletkezésének okát: Francsics Péterné hanyagsága okozta. A deutrumban 1 különösen érdekes számunkra a vádlott jelenlegi és volt szolgálójának, valamint szolgájának vallomása, akik elmondják, hogy Francsicsné nemcsak ez év karácsony éjjelén, de minden szenteste megfüstölte házát és istállóit, annak helyiségeit. A nyomozás a következőket örökítette meg: 1684 die 29. mensis Decembris. 2 ,,De eo utrum. 1° ki házátul jött ki a Tűz, ki által és miképpen esett? 2 d o Francsics Péterné Aszszonyom azon éczakán füstöltve vagy füstöltette e, s ki altal házát, Pinczéjét, Istállóit és Marháit, s minemű füstölővel? Primus testis Stephanus Kis az Belső városban az Templomban lévén az Lármának idejen, és eöis a Lármára ki futván, látta, hogy Francsicsné Aszonyom házának hátulsó része az ereklye mellet, égett. (A 2., 3., 4. tanúk ugyanígy vallanak.) Quinta Fatens honesta Magdalena (Szijjártó Györgyné 35 éves) .... Karácsony étzakáján az Szentegyházban menvén ezen Fatens a mint Francsics Péterné Aszszonyom háza iránt ment volna, látott egy Aszszont azon ház mellet mennyi és a kapu előtt megh állanyi, eő azonban a Szentegyházba bé ment, s az után lett a lárma Septima Fatens honesta virgo Magdalena ...... Szolgálta ezen FatenS Francsics Péterné Aszszonyomath három esztendeigh, és tudgya nyilván, hogy mind a három Esztendőben megh irt Aszszonya Karácsony estve vacsorájok előtt Uy fazékban Tüzet tévén, és ezen fatenssel a Lampasban gyertyát vütetvén, elsőben is Tehén Istállóját, az után ökör Istállóját, és consequenter mind házait Tömjénnel füstöltö. Undecimus Testis Matthias Thurchich (Francsicsné szolgája) Tudgya aztis hogy minden esztendőben megh szokta Aszszonya füstölnyi a házait, a mint hogy most Karachon estveis megh füstöltö. Duodecima Fatens Virgo Magdalena (18 éves, szolgálója Francsicsnénak) az Szent edgyhazba lévén Aszszonyával edgyütt, a midőn a lármára ki futót volna midőn Karachony estve füstöltö az Aszszonya hazait es Istállóit ezen fatens Viasz gyertyát tartvan az Aszszonya penigh magha füstölvén." Ennyi a pernek a füstölésre vonatkozó része, többet magáról a perről sem tudunk meg, csak a tanúkihallgatást tartották meg, ítéletével nem találkozunk. Ha a szokást elemezni akarjuk 1, két elem ötlik szemünkbe: a füstölés, és ennek az év egyik legjelesebb napján, karácsonykor való gyakorlása. A füstölés közismert a magyar népszokások közt, profilaktikus, bajmegelőző, bajtávoltartó hatása általános. A múlt században még sokfelé az országban élt az a szokás, hogy a frissen kikelt kiscsirkét a fészekből vett szénaszalmaszálakkal, tojáshéjjal megfüstölték, nemcsak szemverés ellen hittek segítségével védelmet biztosítani, hanem a róka sem okozhatott így kárt az állományban. 3 A számtalan adat közül csak kettőt említünk meg, az élet két jelentős eseményénél szereplőt: a szülés megkönnyítésére régen keresztforgáccsal füstöltek 4, feltehetően a rosszak távoltartására. S hogy nemcsak az élet küszöbénél, hanem végénél is szerephez jut, gondoljunk arra az országszerte élő hiedelemre, 45 J
