Néprajzi adattár III. (Savaria Múzeum Közleményei 43. Szombathely, 1967)

is ennek a földben nyugvó hatalmas kőalapzatnak a nyúlványa. Ezt Margittay nem láthatta, mert kő akkor még nem volt kiásva. A kis köbörcön ma egy patanyom, egy emberi lábnyom és egy mélyebb lyuk is van, amelyek újabban kivájt mélyedéseknek látszanak. Véleményünk szerint a kő természetes helyén természetes és nem megmunkált állapotában van. Nem úgy szállították ide, eredeti lelőhelyén hever mélyen a földben, csak egészen kis rész lehet, ami kilátszik belőle. A mellette levő kőbányában eddig nagyméretű kövek nem kerültek elő, csupán kagylókövületekkel és földdel vegyes kőtörmelékeket ástak ki. A Szamárkőhöz — inkább a kövön látható patanyomhoz — újabban legenda is fűződik. Eszerint Jézus szamárháton járt erre, az ő szamara nyomát őrzi a kő. A kövön látható lyuk Szent József botjának a hegye. Sokan Margittay véleménye alapján ősmagyar lóáldozatot bemutató hely maradványát gyanítják benne, mások úgy vélekednek, hogy a tihanyi papok szamarai adták a kőnek az érdekes nevet. Okiratok bizonyítják, hogy a kő neve a középkorban ördögkő volt. Piller Dezső véleménye szerint a szokatlanul nagy alakú és furcsa helyzetben levő kő látványa adott alkalmat arra a feltevésre, hogy csak az ördög tudta idecipelni ezt a hatalmas követ. Csak helyeselhető véleményét tanulmányunk ismerete előtt helynév-monográfiájában már leírta. A határ egyik legkiemelkedőbb pontja a Kőhegy, a mai falutól Ny-ra van. Nemrégiben minden oldalát gyönyörű szőlők borították, tetejéről csodaszép a kilátás a Balaton tükrére. Egy időben országszerte híres bor volt az itt termelt zöldszilváni. A szőlőkultúra visszavonulófélben van: néhány búzaföldet őrző régi nádfedeles pince érdekesen kiképzett előtérrel — amelynek itt pincesíp a neve — mutatja hajdani hatalmas kiterjedését. Valószínű, hogy ez a hegy is a középkorban a lábánál előbukkanó szokatlanul nagy kőtől, a mai Szamárkőtől kapta a nevét, bár ekkor Ördögkőhegy volt a neve. Mivel a Kőhegyen nem veit kő, csak a lábánál levő Szamárdombon, amely tkp. a Kőhegy szerves része, feltehető, hogy az ördögkö elnevezést a Szamárkő elnevezés váltotta fel, az Ördögkőhegy elnevezésről pedig az „ördög" jelző lekopott. A Szamárkő újabban kiásott déli része 456