Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)
oldal felszántása. Az ördög azonban ezt is, azt is megpróbálja gonosz céljai elérése érdekében. Ahogyan József Attila alkalmazza a képet: „gondolatunk az ördögé, lelkünket meg isten fogja sziklaszántó ostorosba." És keressük az igazságot. (1924) A hajnali kakasszó mozgósító hatását színesen írja le Solohov „Feltört ugar"' c. regényében. Tapasztalati megfigyelései tréfásan hatnak, mint az ördögbarázdákról szóló mondák, vagy a kakasszó ébresztő szerepére épített ukrán anekdota. Szuvorov, a híres hadvezér megparancsolja katonáinak, hogy akkor fújjanak riadót, amikor a kakas először megszólal, vagyis korán hajnalban. Alighogy elalszanak, Szuvorov felriad és zavartan tapsol. Erre a megrémült kakas kukorékolni kezd, a katonák is felriadnak, sorakoznak és vad rohammal beveszik Izmail várát. 9 7 A kakasszó ezekben az anekdotikus mondákban a bűntudat hangja, a lelkiismeret szava, tulajdonképpen az ördögöt konkretizálja felhangzása. Az ördög szó az általunk idézett kifejezésekben és mondákban az elvont „rossz" megvalósulására szolgáló jelzés, mint a kakas hangja, amely a „rossz" közeledését jelzi. Az Ördögkö (Wrdegkew) a körmendi Batthyány-levéltár 1416. évi oklevelében egy hegy neve; valószínűleg olyan hely volt, amit nehezen lehetett megközelíteni. 9 8 Rigyác falu közelében egy, a földből alig kiemelkedő, mély árokkal kerített, körívű sánc neve Ördög Gyurkó vára; Rátka falu határában is Ördögvár egy szőlőhegy és a mellette levő völgy neve. 9 9 Olyan természeti térszínváltozások ezek, amelyek azt a hatást keltik, mintha valaki az emberek bosszantására készítette volna, mert nem hasznosak; ha nem is ártanak, kellemetlenek, nehézségeket okoz létezésük. Az észtek nemzeti eposza, a Kalevipoeg így érzékelteti az ördögök által birtokolt terület hasznavehetetlenségét: Uratlan ház ez a sárrét, Nem kapott a hely gazdát még! Terméketlen ez a puszta, Embernek nincs ebből haszna, Állat meg nem élhet rajta. Az ördög öregebbik fia így jellemzi veszekedésük tárgyát: Sárrét miatt vesztünk össze, Mocsár miatt mentünk ölre. Kettőnk közül ki akadt rá, Limbuson ki légyen úrrá? Jellemző az ördögfiakra, hogy veszekedésük terméketlen területért folyik. 19 0 (Minden veszekedés ilyen haszontalan valami.) Ilyen terület volt az egykori Ördögkő is. Utaltunk már reá, hogy e név először egy 1416-ban kiadott, 10 1 s 1436. évi átírásban fennmaradt oklevélben olvasható. 10 2 Ez a becses irat a Balaton vizén való halászat jogát osztja el Batthyány László és fia között, de „ex quo omnes tres Possessiones sub una inclu282.
