Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

Bione Metali contigue sibi adjacerent". A Báthori István országbíró által 1436ban kiadott határjáró levél igen elrongyolt állapotban maradt reánk, s az Ördögkőre vonatkozó részletet egy XVIII. századi másolatból idézhetjük csupán: „reambulasset: Quod primo incepissent juxta quondam magnam viam Keüres hegy ad altum ducentem in quodam monte Ürdek keő vocato, inde per eandem viam versus occid . . ." (Tihany felé).

10

3 Az oklevélben előforduló határt jelölő nevek még: Gyilkoshegy, Kelőrét, Poss. Thewrek, Somlyóvölgy, Hármashegy, Almand hegye, Becse hegye, Seuvend hegye — ma már nem ismeretesek. Zamárd falut 1720-ban német és tót lakosokkal telepítette újra a tihanyi apát, a falu akkori földesura.

1

0'

1 Zamárdi helyén 1436-ban öt ilyen nevű falu(rész) volt, tehát a terület a tatárjárás után nem néptelenedett el.

10

5 (Ez inkább a török időkben következett be.) Magát Zamárdot, ezenkívül Kis-, Felső-, Egyházas- és Lik-Zamárdot említi az okirat. Ma csupán egy, eléggé szétszórt település van a valószínűleg igen kicsiny települések helyén. Ily módon már nem tudhatjuk, hogy a ma is meglevő Kőhegy melyik Zamárdhoz tartozott. Zamárdi lakosai 1864-ben a hegynevét is értelmetlennek találták, mivel kitermelésre alkalmas kő az egész környéken nem található.

10

6 Az általunk idézett és elenyészett régi elnevezések is — az egy Ördögkőn kívül — hegyekkel-völgyekkel, s nem bércekkel vannak kapcsolatban. A terület ma is eléggé egyenetlen és ezért igen fontos jelenség számunkra, hogy Margittay Rikárd, a honismeret egyik hajdani kiválósága, 1943-ban Balatonzamárdiban a szőlőkkel borított Kőhegy terméketlen, keleti lejtőjén, amely éppen szemben van a tihanyi apátság tornyával, mintegy 3X5 m nagyságú kőtömbre figyelt fel.

10

7 A követ ekkor a zamárdiak Szamárkönek hívták, mivel a birkapásztorok szamara nagy előszeretettel időzött mellette.

108 A hatalmas kőtömb felületén vályúszerű mélyedés fut végig, mely egyik végén kerek lyukban (tűzgödör, őrlővályú?) végződik. Érdemes megtudnunk azt is. hogy a Kőhegyen 1910 körül őskori sírokat, kelta urnatemetőt, később pedig római kori falmaradványokat is találtak.

10

1 Feltételezhetjük tehát, hogy ez a hatalmas kőtömb volt 1436-ban az Ördögkő. Zamárdiban a föld felületén csupán ez a nyilván régi kő maradt meg az itt élt emberek alkotásaiból, de a Jákon a múlt évszázad végén a régi kövek körül feléledő vallásos legenda Zamárdiban ekkor már elenyészett a névvel együtt. Csupán az ősközösség történetét ismerő müveit ember látott a kőben pogány oltárkövet, s nem az ott élő nép, amelynek emlékezetében a táj régmúltjának hagyományai már nem „rezegtek".

11

0 Scheiber Sándor szerint a perzsa dualizmust tükröző régi vallásos legendák azon elképzelése, hogy a világ teremtésének munkájában a jó szellemnek a rossz szellem egyenrangú társa, igen sokfelé megtalálható, nincsen határokhoz kötve előfordulása.

11

1 Egy ukrán monda szerint, amely Bulgáriában is közismert, midőn Isten a világ teremtésére gondol, társát, a Sátánt egy marék homokért a tenger fenekére küldi. Isten az így nyert homokot elhinti a tenger felett, de a Sátán megnyalja ujjait és a lenyalt homokszemeket szájában tartja Isten áldása nyomán mind az elhintett, mind a Sátán szájában levő homok nőni kezd, úgyhogy a Sátán arca majd szétreped. Kínjában ugrándozni és köpködni kezd. Ugrándozásából lesznek a völgyek, köpéséből a hegyek, a térszínváltozások, amik megnehezítik az embereknek a közlekedést, az egymáshoz való eljutást.

11

2 Az ördögkövekhez fűződő jáki mondákban mintegy melléktermékként sze283.