Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

lították Szombathelyről Jákra.

2

8 A restaurálásban részt vett műtörténészek és építészek véleménye szerint „valószínű, hogy első tervezői a régi Savaria helyén fennmaradt pogány templom köveinek felhasználásával akarták kezdeni az építkezést. Három hatalmas gránitoszlop ma is ott áll a templom előtt, de úgy látszik, az építési terveket készítő francia szerzetesek megrettentek a gránitépítkezés nehézségeitől, s a könnyebb, faragásra alkalmasabb mészkövet választották."

2

9 E körülményre a jáki utódok nyilván nem emlékezhetitek és Gyalus László szerint — aki a restaurálás vezetője volt — „lehet, hogy a gránit törzsek fel is állíttattak a templomban és az északi mellékhajó felett a főhajó A földön heverő római kori oszlopdarab felé nyitott trifoliumokkal még a XIII. században is el volt látva a templom".'

0"* Szentléleky Tihamér véleménye szerint azonban „erre a próbálkozásra nem került sor, hanem a templom közelében elásták őket. A jáki templom renoválásakor a múlt század végén újból megtalálták, egyes darabjait ki is emelték."

3

1^ Ebben a fontos helytörténeti kérdésben perdöntőeknek tartjuk azokat a leírásokat, amelyek a jáki templomról a renoválás előtti időkből maradtak reánk, mert részben a XIX. század első felének történeti és régészeti ismereteit, részben a kor történeti tudatát tükrözik. A művészettörténeti szakirodalom 271.