Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

1856-ban indult meg Eitelberger Rudolf bécsi tanár cikkével, amely után igen sokáig nem jelent meg a nagyközönséget is helyesen tájékoztató leírás. Rosty Zsigmondnak, e kor egyik történészének 1858-ban a levéltári anyag ismerete alapján még az volt a meggyőződése, hogy a jáki apátságot Bátor Oposnak Jakab nevű fia a XI. század közepe táján alapította; „hogy pedig a templom is ez időben épült, magától értetődik" — írta.

3

2 Az újabb kutatások szerint Ják község neve 1221-ben fordul elő az iratokban először, és a Ják-nembeli Márton ispán építtette a monostort. Valószínű, hogy a falu a monostor körül alakult ki, s nem fordítva.

3

3 A Család könyvé ben közölt leírás szerint ekkor, 1858-ban A felállított római kori oszlopdarab ..a romlásnak indult templom annyira el van hanyagolva, hogy benne már csak búcsú napján tartanak misét. . . Délre a templomtól még egy kápolna maradványai láthatók, mely alkalmasint egykorúlag épült a templommal. Mind a két épületet a sírkert fogja körül, hol még két egyiptomi gránitból készült oszlop romjai hevernek, némellyek véleménye szerint maradványai a régi Sabáriának, mások szerint egy a templom dombja alá temetett római építmény hulladékai."

3

4 A leírásból kiderül, hogy a két oszlop száz évvel ezelőtt a templomot körül272.