Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

Így később a hatalmas templom renoválása a kis jövedelmű plébániának (apátságnak) nagy gondot jelentett. A monda ezekben az évszázadokban még nem élt. Vö. Szakonyi 17. 29. A restaurálás befejezése kiemelkedő társadalmi esemény volt, amelynek Igyekeztek korszerű politikai jelentőséget is adni. A megújított templom felavatásával a MAGYAR ÁLLAM c. lap három cikke is foglalkozik: Saxa loquuntur. (Vezércikk.) A jaáki templom felszentelése. (Részletes beszámoló.) Magyarász Nándor: A jaáki templom restaurálásának története. (Historiográfiái adatközlés.) XLV. évf. 213. sz. (1904. szept. 20.) Vö. A jaáki templomszentelés. SZOMBATHELYI ÜJSÁG X (1904), 39. sz. 4-5. A jaáki templom restaurálása. VASÁRNAPI ÜJSAG LI (1904), 39. sz. 658. p. 30. Széchenyi 60. A VI. fejezetet Gyalus László építész írta. 31. Szentléleky 28. Bogyay 18. 32. Rosty 271. A Rosty-család jáki kapcsolatairól Bogyay 78. 33. Bogyay 7. és 90. 34. Hunfalvy 90. 35. Hetyey 109. 36. Bogyay 75-76. 37. Paur 135. 38. Uo. 39. Bogyay 12. A jáki feliratot Paur is lerajzolta. Cikkében a Kám utcai (Szombathely

1 L. Marcellus és Salonia M. feliratokkal együtt elemzi. 40. Paur 135. 41. Bogyay 10. és 98. Bárdosi 42. Thomas 107-130. Marsigli rajza a 121. l.-on látható. 43. Lévay 114. (A tévedések is jellemzőek; szempontunkból azonban lényegtelenek.) 44. Előterjesztését szerkesztőségi cikk gyanánt a VASMEGYEI LAPOK XVI (1882) évf. 24—26. sz. A jaáki templom címen közölte a következő tagolásban: I. Az egyház története. A templom alaprajza. A templom belseje. — n. A templom külseje. Részletek. — m. Építési korszakok. Restauratio. Függelék. (A SZAL-ban levő példány alapján.) 45. VASMEGYEI LAPOK 1882. márc. 23. - Jachim és Booz, helyesen: Jachin (szilárdan álló) és Boasz (erős) a jeruzsálemi templom kapucsarnoka két ércoszlopának héber neve. A közleményben csillag alatt közzétett megjegyzést szintén az oszloptöredékek által tükrözött funkció egyik megfogalmazási kísérletének tekinthetjük. 46. Dömötör 1961. 96. 47. Németh Imre, ETHNOGRAPHIA LXXV (19C4), 482. 48. Dömötör 1961. 96. Ilyen kifejezésekre a mindennapi beszédben gyakran kerül sor napjainkban is. Pl. a sárvári honismereti tanfolyamon 1965. jún. 30-án tartott előadásában Karsai Károly a helytelen népművelési szemléletről így emlékezett meg: „Nem tekintették előadásnak azt az előadást, ami húsz ember előtt hangzott el. A száz hallgatón aluli népművelési rendezvény az ördögé volt." — vagyis nem ért semmit. Ha valami nem sikerül, általában így mondják: „Ezzel is tartoztam az ördögnek!" — vagyis hiábavaló munka volt. 49. Ortutay-Dégh-Kovács I, 10-11. 50. Dégh I, 459. Vargyas 42-43. Andrejev 77. 51. Vargyas 37-54. 52. Berze-Nagy 1957. II, 313-315. 53. S. Dobos 236-241. Sátai (Borsod m.) mesében az ördögnek akaratlanul odaígért királyfiút egy molnár hozza vissza a pokolból, aki szentelőt, füstölőt, meg tömjént visz magával és azzal fenyegeti az ördögöket, hogy templomot épít a pokol kapujába. Istvánffy 227-230. 54. Berze-Nagy 1957. 367-368. 55. Gaal II, 214-218. 56. Gaal Hl, 234-235. 57. A ponyván néhány füzetet meg is találtunk, pl. „Az ördög árka, vagy hogyan adta el Balázs Ferenc a mennybéli jussát". Bp. é. n. Mehner, 8. p. — „Az ördög cimborája. Tanulságos szép történet a magyar nép számára. Versekbe foglalta Méhes András." Bp. é. n. Méhner, 8 p. — „A szegény Koplaló Mátyás élete, vagy: Hogyan veszti el az ötszöri fogadását az ördög." Rózsa Kálmán és neje kiadása. Vö. Berze-Nagy 1957. H, 469. p. 58. Aarne—Thompson 275. p. 811. sz. 59. Andrejev 1960. 90. 60. Idézi MAGYAR NYELVŐR XIX (1890), 123-124. Vö. NytSz „kaláka" címszavánál is. 61. Czuezor-Fogarasi szótára V, 1192. Vö. Gönczi 162-168. 291.