Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)

62. ÉrtSz V, 498. Vö. Üjváry 71. p. 280. jegyzet. 63. Margalits. 64. MAGYAR NYELVŐR LXXXVIU (1964), 118. Pilismarót közelében hegy és völgy neve Ordögkiillö (Mezei—Lajos 142.), Szentendre felé ördögmalom és ördögbánya nevű tájrészeket ismerünk. (Uo. 199-200.) Kisdorog (Tolna m.) határában ördögmalom nevű puszta van. (Magyarország helységnévtára 1962. 384.) 63. NÉPSZABADSÁG 1965. június 27. 10. 66. Sgy. Maszlag János 75 éves halászmester közlése. Vö. Bálint: 25-26. 67. MTSZ II, 39. Vö. jáki káromkodás adatokkal, SMNK 266. V. sz. 2. O. Nagy 272. 68. OSZ 725. Mátrafüreden a Kékestetőről a szennyvizet levezető Csatornapatak völgyében van az ördögforrás nevű kedves kirándulóhely. A mellette levő Kallópatak v. Malompatak völgyében van a Máriácska nevű forrás, amelynek környéke napjainkban is katolikus kegyhely. (Sgy. 1965. dec.-ben.) 69. Pesty I, 241. 70. Fialowski 64-65. 71. ErtSz. 72. Vö. a 90. jegyzettel. Mezei—Lajos 27., 97., 101. 73. Dervaries 309-310. "4. Sgy. Esztergálos Ferenc igazgató-tanító közlése. Vö. Börcsök 17-20. 75. Vö. a 73. jegyzettel és Nagyigmánd (Komárom m.) az ördöghegy, Egercsehi határában az ördögfalva, Jászfelsőszentgyörgy határában (Szolnok m.) az ördögégetö elnevezésekkel. (Magyarország helységnévtára 1962.) 76. Pesty kézirata: Somogy II, 287. 77. Uo. 300. 78. Uo. 346. 79. Ortutay 1959. 195-238. 80. ETHNOGRAPHIA LXXV (1964), 482. 31. Berze-Nagy 1957. II, 317. és 366. .12. Solymossy 19. Sklovszkij 85. 83. Ortutay 1959. 84. ÉrtSz. V, 489. Ipolyi I, 104-126. 85. ÉrtSz. V, 490. 86. OSZ 725. «7. Paur Iván, PESTI NAPLÓ 1853. április 29. 88. Kresznerics I, 1. Csepreg déli részén folyik az Ablánc-patak, mely Sopron és Vas megye határát képezi. Közelében van a Nádas tó, a vadrécék kedves helye. (Pesty XXXVII, 54.) Valószínű, hogy erről a helyről van szó. 89. Kresznerics II, 107. 90. Dömötör Sándor 1958. 84. 91. Vö. Boldva határában ördögosztás-tanya elnevezéssel. (Magyarország helységnévtára 1962. 150.) 92. Erdélyben, Marosszék és Gyergyó között van Rapsonné útja, amely a monda szerint ördögszántás. (Magyarország néprajza III, 237.) Turkeve határában az ördögárka, Jászkísér (Szolnok m.) és Pócspetri (Szabolcs-Szatmár m.) határában az ördöghát, Bakonyszentlászló (Veszprém m.) az ördögrét elnevezések is ebből a szemléletből erednek. 93. VASÁRNAPI ÜJSAG XXI (1874), 212-213. és XXII (1875), 420. 94. Berze-Nagy 1940. II, 578-579. Az összehasonlító jegyzeteket 1. uo. 596. Dömötör 1926. 177—178. Solymossy, Magyarország Néprajza III. 241. 95. J. Krzyzanowski II, 17. 1098. sz. Vö. Böberg 1955. 96. Andrejev: i. h. Üjváry 8. és 34. 97. Popov-Szuchobrusz-Juzvenko 249. 26. sz. Üjváry 70. 247-248. jegyz. 98. OSz 725. — A csendőrök kakastolla is mint az ördög — a rossz — jelképe a hozzákapcsolódó ördögi hiedelmekkel együtt fokozta a félelmet az uralkodó rend hánt. 99. Pesty: 1. h. 100. Bán Aladár 124. 101. OSz 725. (Körmend ni. szekrény, 3. fiók: Zamárd 99. sz.) 102. OL. Dl: 103.581. sz. 103. OL. Dl: 100.522. sz. 104. Pesty kézirata: Somogy II, 387. 105. Csánki: Magyarország tört. földrajza II, 657. 106. Pesty: i. h. Vö. Pethő Tibor: Balatonföldvár és környéke. Bp. 1965. 28. 107. DUNÁNTÚLI SZEMLE X (1943), 145-148. 292.