Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)
Komplex módszerekkel elemzett adataink valóban azt mutatják, hogy a népi hiedelemrendszert a keresztény vallás formai elemekben jelentősen átalakította. A jáki mondák újkeletűek; az európai ördög képzetéből táplálkoznak, de őriznek egy régebbi alapréteget is. Az ősközösségi jellegű és a vallásos réteg könnyen elkülöníthető, s bár az emberiség legősibb történeti rétegének tekinthető, a helyi színeződést a ma is meglevő tárgyi emlékek segítségével állapíthatjuk meg. 15 2 A jáki templom szépsége, monumentalitása, környezete azonban vallásos szavak nélkül is felkelti az emberi teremtőerő végtelenségének az illúzióját, amelyet a vallásos tanítások Istenre ruháznak rá. Ennek a nagyszerű művészi élménynek dialektikus ellentéte a jáki ördögkövek mondája, amely az ördögtől való hagyományos és babonás rettegésünket, a hatalmas kövek megpillantásakor ösztönösen feltörő félelmeinket gúnyolja ki. 15 3 JEGYZETEK 1. Bogyay 21. 2. Dercsényl 10. 3. SMNK 266. V. sz. 2. 4. Dercsényi 14. Sziklay-Borovszky 45. Jákon a Ködülő-ben római temetkezési hely volt. 5. Szerintünk Kenyeri bácsi turistáktól hallotta a badacsonyi Rózsakö közismert hagyományát, melynek újkori kialakulása a következő irodalmi párhuzammal is szemléltethető. Traven ,,A íehér rózsa" c. regénye elején emlékezik meg arról, hogy a Rosa Bianca nevű indián hacienda udvarán hever egy öszvérkordé régi, törött kereke. Nemzedékek nőnek lel, nemzedékek halnak el, de a kereket senkisem mozdítja el a helyéről, senklsem vágja fel tüzelőnek, ahogyan ez természetes lenne. Jacinto, a gazda fiatalkorában el-elüldögél a keréken és a jövőről álmodozik, majd szerelmesével kuporog ott. Es később — évek múltával — a fia is ezt teszi. Tudja, hogy nemzedékek tették ugyanezt a keréken és ezért a kordékereket senkisem fogja onnan elvinni, mert a kerék a közösség tudatában a szerelem és a közösség fenntartása időtlen jelképévé vált. 6. SMNK 266. V. sz. 2. 7. Bárdosi 199-224. 8. Dercsényi 18. 9. Bárdosi 202. 10. Bárdosi 210. 11. Ferenczi 201-209. 12. Berze-Nagy 1957. II, 466-469. 13. Uo. 4. sz. 14. Uo. 11. sz. Vö. Banó-Dömötör 135-136. 15. Berze-Nagy 1957. II. 466-469. 5. sz. 16. Uo. 6. sz. 17. Uo. 9. sz. 18. Vö. Osborn 28-35. Katona Lajos 316-323. 19. Bornemissza, Trócsányi. 20. Akos 193. 21. A szorongás, tanácstalanság, inség idején hasonló ajánlattal jelentkező ördög szerepeltetése is közismert — pl. a Rózsa és Viola címen ismert 313. sz. típus 53 változatában. Berze-Nagy I, 308-355. 22. V. Hugo I, 96-101. A dühödten távozó ördög ottlétének emlékéről Berze-Nagy I, 309. 23. V. Hugo I, 164-166. Vö. a 19. jegyzettel is. 24. Az ördögre vonatkozó gazdag folklorisztikai bibliográfiákat 1. Berze-Nagy I, 332-335. 25. Bárdosi 211. (Az én kiemeléseimmel és értelmezéseimmel.) 26. Baumgartner, vö. VASMEGYEI LAPOK XIX (1885), 44. sz. (Útirajz Jaákról és beszámoló B. tanulmányáról.) 27. Bogyay 12. 28. A település fejlődését és a nagyméretű templom egyházi funkcionálását a középkor folyamán a XVIII. század végére nyomtalanul eltűnő hatalmas monostor biztosította. 290.
