Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)
a helyzetképpel összeolvadt hagyományos kifejezési formulát alkalmazni, hogy érthetőbbé tegye újszerű gondolatait.'" 8 2 A védelem hagyományos kifejezése mind a jáki ördögkövek eredetét magyarázó hiedelemmondákban, mind a középkori példákban, mind a mesemotívumokban nem csupán a kifejezés hagyományainak változatlan ismétlésével, hanem a hiedelemrendszer fejlődésével is kapcsolatban van. A tudatban alkotás és kopás egyszerre munkál a megjelenítés során, absztraktum és konkrétum szerves egysége képezi a megjelenített valóságot. 8 3 Erre is lássunk néhány példát! Napjainkban is elég gyakran előfordul ilyesféle tréfás kívánság: Hogy az ördög szántson barázdát a hátadon! (Így is előfordul: . . . csúszkáljon, szánkázzon végig . . . stb.) Mivel az ördög csupán a képzeletben élő személy, — ártó tevékenysége a tudat számára is képzelt, nem közvetlen, hanem közvetett érzékelések közreműködésével kialakult realitás. Ezért hat az idézett kívánság konkrétuma tréfásan. Az előadó, a mesemondó tudatában a kellemetlen jelenség, a rossz valóságos oka, a szántás is jelen van; ez szűkíti le a rossz elvontságának a nagyságát, ez ellensúlyozza, gátolja az elképzelt végtelenséget. 8 4 A szántás és a csúszkálás képzete így válik meseelemmé József Attila költői képében is: Üveghegy ez. Ezerszínű üveg. Az ördög csúszkál oldalain föl-le. Sírdomb a hegycsúcson. (1924) A szántás tevékenységének kellemetlen hangulati elemeit, a munka kellemetlen voltát jelzik az Ördögszántás néven szereplő helyek. Az ördögszántás mint földrajzi kifejezés jelentése ,,a mészkőhegyek karsztos alakulata; a lejtőn lefolyó csapadék által kivájt barázdák, párhuzamos mélyedések sora." 8 5 1344ben az Ördögszántása (Vrdukzantasa) egy völgy oldalának neveként szerepel; az Ördögbarázda (wrdugbarazdaya) pedig még régebben — 1270-ben és 1378ban is — egy hatalmas árok neve. 8 0 Ennek az elnevezésnek epikai hagyományai is jól ismertek nálunk. Paur Iván szerint ,.az ördög szóval összetett helynevek olyanok, hogy az eszme keresztény, de a kifejezés a magyar (értsd: honfoglaláskori) mértéket (értsd: jelentést) teljesen megüti, mint pl. Ördögszántás (Sopron megyében) Csepreg és Kőszeg közötti Ablancz-völgyben, partos-vízmosásos kibarázdált hely, mely előfordul már a Nagy Lajos által 1365. évben megerősített okmányban, mely Paty és Csoó helységek határját igazolja." 87 (Kresznerics Ferenc szerint Abláncz „egy völgynek neve a köszögi határban Csepreg felé . . . eggyik mulató helye a köszögi deákságnak". 8 8 Viszont az Ördög gátja „szombathelyi határban egy mély út, hol valaha a Németeket megszorították, és megverték az akkori Magyarok". 8 9 A régi Szombathely oladi végénél a Jurij Gagarin utcából nyílik ma az Ördögárok út. Őrzi ugyan a régi elnevezést, de nem őrzi a régi esemény emlékét. 9 0 Pozsony és Nyitra megye határát egy Ördögbarázda nevü hatalmas sánc képezte valamikor. Ez úgy keletkezett, hogy az ördög egy osztozkodás alkalmával (vö. Az örökségen osztozkodó ördögfiak mondója Vörösmartynál a Csongor és Tündében, de a Kalevipoeg VIII. énekében is) pokoli ekéjével óriási árkot húzott a két örökrész közé. 9 1 Hőgyész táján egy több km hosszú völgy neve Ördögbarázda, vagy Ördögvölgy, vagy Ördögárok, tehát a képzelet a nagy árkokat az óriások ekéjével hozza kapcsolatba. 9 2 Ez a neve a budai nagy ároknak, de az Eszék és Bénye közti sáncoknak is, bár a hozzájuk kapcsolódó monda 280.
