Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Savaria Múzeum Közleményei 39. Szombathely, 1966)
más motívumokkal telítődik. 9 3 Legismertebb a nagyharsányi Ördögbarázda nevű hegyoldal mondája. Eszerint az ördög megszerette egy harsányi boszorkány leányát és el akarta venni feleségül. Az asszony azonban nem akarta hozzáadni, és mint teljesíthetetlennek látszó feladatot szabta az ördög elé, hogy egy éjjel szántsa fel a sziklás-köves harsányi hegyoldalt. (A köves talaj felszántása hiábavaló, ördögi munka, mert a szántás nem termőföldön történik. Hiába szántják fel a köves talajt; nem terem, nem válik termőfölddé.) Az ördög elvállalta a nagy munkát, és egész éjszaka szorgalmasan szántogatott. A boszorkány aggodalmasan figyelte, hogy milyen jól halad a munka. Amikor látta, hogy az ördög éjfélre végez a szántással, kifutott a tyúkólhoz és megnyomta a kakas oldalát, hogy kukorékoljon. A kakas hangjára felébredtek a falubeli kakasok és kukorékolni kezdtek. Erre az ördög mérgesen elvonult. 9 4 Lengyel mesékben a furfangos paraszt fogad az ördöggel egy csűr (kastély, híd) felépítésében. Amikor látják, hogy jól halad a lehetetlennek látszó munka, a paraszt felesége utánozza a kakas hangját, hogy megtévessze az ördögöt. Az aszszony kukorékolására felébred a valódi kakas és kukorékolni kezd. Az ördög dühében otthagyja az odahordott követ. 9"' Andrejev orosz meséiben is építenie kell az ördögnek, követ kell hordania, hogy megkaphassa a pap lányát. A szántás fogalma keveredik a kőhordással. A pap éppen úgy kényszeríti kukorékolásra a kakast, mint a harsányi boszorkány. 8 £ Az ördögök számára a templomépítés éppen olyan lehetetlen feladat, mint az emberek számára a köves hegyAz ördög az emberrel húzatja az éhét (Vallásos ponyvairat címlapja) Az ördög megmulatja a bolondnak a szántást Sebastian Brant „Das Narrenschiff" című könyve nyomán (Basel 1494) 281.