Bárdosi János: Felhívás Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése érdekében (Savaria Múzeum Közleményei 36. Szombathely, 1965)

(Celldömölki Járás Tanácsa), a sárvári járásét pedig Nógrádi Géza múzeum­igazgató (Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum) fogja irányítani. A többi járás szer­vezőinek kijelölésére későbbi időpontban kerül sor. A feladatokat mindkét munkatársunkkal előre megbeszéltük. Akik a földrajzi névgyűjtést vállalják, náluk jelentkezzenek. Szeretnénk, ha a gyűjtők toborozása teljesen önkéntes, vagyis jelentkezési alapon történhetne, mert pontos, lelkiismeretes munkát csak azoktól várhatunk, akik önként vállalják a feladat elvégzését. A munka jellegénél fogva elsősorban a pedagógusok — főleg a magyar nyelv és irodalom szakosok — segítségét kérjük, de természetszerűen az egyes községekben más értelmiségiek; lelkészek, agronómusok, tanácsi dolgozók stb,, sőt helybeli középiskolások munkájára is számítunk. A honismereti szakkörök, múzeumbaráti körök tagjaira és a velemi múzeológiai tanfolyamot végzett sze­mélyekre is alapozzuk elgondolásainkat. Az a szerencsés helyzet egy-egy község földrajzi névanyagának összegyűj­tésénél, ha a gyűjtő helybeli, ő maga is jól ismeri a falu területét, mert így könnyebben és több adatot tud összegyűjteni a helybeli adatközlőktől, akiket ugyancsak közelebbről ismer, s ezért a legalkalmasabb adatközlőket tudja ki­választani. Idegen területen, ismeretlen községben az adatgyűjtő munkája sokkal nehezebb és jóval nagyobb körültekintést igényel. Ezért lehetőleg arra kell tö­rekednünk, hogy az egyes községek adatait helybeli adatgyűjtő gyűjtse össze. A gyűjtőknek számolniuk kell azzal, hogy ezt a munkát csak kevés tisztelet­díjjal tudjuk honorálni, s így az inkább társadalmi munkának tekinthető. Úgy érezzük, aki szereti szűkebb hazáját, faluját, az vállal ennyi áldozatot a tudo­mány érdekében. Saját faluja múltját dokumentálja az összegyűjtött adatokkal, melyek nyelvészeti, néprajzi, folklorisztikai, településtörténeti, régészeti szem­pontból kitűnően felhasználhatók. Tervezett kiadványunkban a gyűjtők és adatközlők nevét (az utóbbiak élet­korát is) feltüntetjük az egyes községek adattári anyaga után, egyrészt a munka hitele, megbízhatósága, másrészt az ő érdemeik erkölcsi elismerése, jutalmazása érdekében, s így a kötet az összes közreműködő személy munkáját dokumentálja. A munka során törekednünk kell a teljességre, ami nemcsak azt jelenti, hogy egy-egy járás mindenegyes községének földrajzi névanyagát össze kell gyűjteni, hanem azt is, hogy egy-egy község területén belül valamennyi föld­rajzi pont szerepeljen a felvett adatok között. A gyűjtők munkájának megkönnyítése érdekében az egyes községek ka­taszteri térképének összevont 1:10 000-es méretű átnézeti térképéről készített vázlatokat — melyeket az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Vas me­gyei központjában megkaphatunk — központilag szeretnénk lerajzoltatni, ami­vel kettős célt szolgálnánk: egyrészt a gyűjtőnek nem kellene a vázlat elkészí­tésével időt töltenie a községi tanácsoknál, másrészt a térképvázlatok így egy­ségesek lennének, miáltal a közléshez is jól felhasználhatók. Tulajdonképpen ezek két példányban készülnének el. Az eredeti példányt a publikáláshoz hasz­nálnánk fel, a fénymásolat pedig a gyűjtő munkavázlata lenne, amire az egyes földrajzi pontok számait tintával beírhatná. A gyűjtésre vállalkozók feltétlenül tanulmányozzák át a ,,Zala megye föld­rajzi nevei" (Zalaegerszeg, 1964.) című könyvet, melynek Ördög Ferenc és Végk József által írott bevezető részében részletes tájékoztatást kaphatnak a munka menetére, az elvégzendő feladatokra vonatkozóan, az adattári részben pedig láthatják az egyes községek földrajzi névanyagát és rögzítésének módját, a térképvázlaton feltüntetett számok sorrendjében. 451.

Next

/
Thumbnails
Contents