Bárdosi János: Felhívás Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése érdekében (Savaria Múzeum Közleményei 36. Szombathely, 1965)
(Celldömölki Járás Tanácsa), a sárvári járásét pedig Nógrádi Géza múzeumigazgató (Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum) fogja irányítani. A többi járás szervezőinek kijelölésére későbbi időpontban kerül sor. A feladatokat mindkét munkatársunkkal előre megbeszéltük. Akik a földrajzi névgyűjtést vállalják, náluk jelentkezzenek. Szeretnénk, ha a gyűjtők toborozása teljesen önkéntes, vagyis jelentkezési alapon történhetne, mert pontos, lelkiismeretes munkát csak azoktól várhatunk, akik önként vállalják a feladat elvégzését. A munka jellegénél fogva elsősorban a pedagógusok — főleg a magyar nyelv és irodalom szakosok — segítségét kérjük, de természetszerűen az egyes községekben más értelmiségiek; lelkészek, agronómusok, tanácsi dolgozók stb,, sőt helybeli középiskolások munkájára is számítunk. A honismereti szakkörök, múzeumbaráti körök tagjaira és a velemi múzeológiai tanfolyamot végzett személyekre is alapozzuk elgondolásainkat. Az a szerencsés helyzet egy-egy község földrajzi névanyagának összegyűjtésénél, ha a gyűjtő helybeli, ő maga is jól ismeri a falu területét, mert így könnyebben és több adatot tud összegyűjteni a helybeli adatközlőktől, akiket ugyancsak közelebbről ismer, s ezért a legalkalmasabb adatközlőket tudja kiválasztani. Idegen területen, ismeretlen községben az adatgyűjtő munkája sokkal nehezebb és jóval nagyobb körültekintést igényel. Ezért lehetőleg arra kell törekednünk, hogy az egyes községek adatait helybeli adatgyűjtő gyűjtse össze. A gyűjtőknek számolniuk kell azzal, hogy ezt a munkát csak kevés tiszteletdíjjal tudjuk honorálni, s így az inkább társadalmi munkának tekinthető. Úgy érezzük, aki szereti szűkebb hazáját, faluját, az vállal ennyi áldozatot a tudomány érdekében. Saját faluja múltját dokumentálja az összegyűjtött adatokkal, melyek nyelvészeti, néprajzi, folklorisztikai, településtörténeti, régészeti szempontból kitűnően felhasználhatók. Tervezett kiadványunkban a gyűjtők és adatközlők nevét (az utóbbiak életkorát is) feltüntetjük az egyes községek adattári anyaga után, egyrészt a munka hitele, megbízhatósága, másrészt az ő érdemeik erkölcsi elismerése, jutalmazása érdekében, s így a kötet az összes közreműködő személy munkáját dokumentálja. A munka során törekednünk kell a teljességre, ami nemcsak azt jelenti, hogy egy-egy járás mindenegyes községének földrajzi névanyagát össze kell gyűjteni, hanem azt is, hogy egy-egy község területén belül valamennyi földrajzi pont szerepeljen a felvett adatok között. A gyűjtők munkájának megkönnyítése érdekében az egyes községek kataszteri térképének összevont 1:10 000-es méretű átnézeti térképéről készített vázlatokat — melyeket az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Vas megyei központjában megkaphatunk — központilag szeretnénk lerajzoltatni, amivel kettős célt szolgálnánk: egyrészt a gyűjtőnek nem kellene a vázlat elkészítésével időt töltenie a községi tanácsoknál, másrészt a térképvázlatok így egységesek lennének, miáltal a közléshez is jól felhasználhatók. Tulajdonképpen ezek két példányban készülnének el. Az eredeti példányt a publikáláshoz használnánk fel, a fénymásolat pedig a gyűjtő munkavázlata lenne, amire az egyes földrajzi pontok számait tintával beírhatná. A gyűjtésre vállalkozók feltétlenül tanulmányozzák át a ,,Zala megye földrajzi nevei" (Zalaegerszeg, 1964.) című könyvet, melynek Ördög Ferenc és Végk József által írott bevezető részében részletes tájékoztatást kaphatnak a munka menetére, az elvégzendő feladatokra vonatkozóan, az adattári részben pedig láthatják az egyes községek földrajzi névanyagát és rögzítésének módját, a térképvázlaton feltüntetett számok sorrendjében. 451.
