Bárdosi János: Felhívás Vas megye földrajzi neveinek összegyűjtése érdekében (Savaria Múzeum Közleményei 36. Szombathely, 1965)
Mi már viszonylag könnyebb helyzetben vagyunk, mivel a szomszédos zalai példákon okulhatunk, átvehetjük módszerüket, finomíthatjuk a munkaeljárásokat, kiküszöbölhetjük a fogyatékosságokat stb. Az úttörő, nehezebb munkát már elvégezték előttünk, ezért tapasztalataikat, a bevezetőben leírt tanácsaikat bátran elfogadhatjuk. Munkánk szakszerű elvégzéséhez a szervezőkön, gyűjtőkön, ellenőrzőkön és irányítókon kívül sok jó adatközlőt is meg kell nyernünk az ügy érdekében, akik főleg helybeli mezőőrök és parasztok. Mielőtt a szélesebb körű szervező munkát megkezdenénk, a pontos tudományos terv rögzítése, a feladatok megvalósításának módja, a munka idő- és térbeli elvégzésének ütemezése érdekében feltétlenül szükséges, hogy Vas megyeTanácsa Művelődésügyi Osztálya és a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága előkészítő értekezleteket tartson, amelyekre meghívja a megye néprajzos múzeológusait, levéltárosait, a magyar szakos szakfelügyelőket, a néprajzi és nyelvjárási kérdések iránt érdeklődő pedagógusokat és más önkéntes gyűjtőket. Ezeken az értekezleteken rögzítjük a soron következő legfontosabb feladatokat, és név szerint megbízunk személyeket a szervező, gyűjtő, ellenőrző és irányító munkák elvégzésével. A gyűjtők névre szóló megbízólevelet kapnak a megyei tanács végrehajtó bizottságától, amely egyúttal felszólítás is lesz a községi tanácsok vezetői felé, hogy a gyűjtőnek munkája végzéséhez mindennemű támogatást adjanak meg." Mit értünk földrajzi neveken? Ördög Ferenc és Végh József meghatározása szerint: „A falun belül: az utcák, terek, közök, falurészek, patakok, hidak, kutak, névvel jelölt házak (pl. pásztorház, Varga-ház), gödrök, keresztek, kertek, temetők stb. neveit; a falu határában: a dűlők, dűlőn belüli kisebb területek, szőlőhegyek, dombok, völgyek, árkok, horhosok, patakok, folyók, kutak, források, mocsarak; az erdőn belül: erdőrészek, vágások, erdősházak, irtások, vadaskertek, tavak, rétek, gödrök stb. neveit:' 1 0 Arra a kérdésre, hogy miért szükséges és miért éppen most időszerű a földrajzi nevek összegyűjtése, Kiss Gyula, Zala megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese nagyon helyesen és rendkívül találóan az alábbiakban adja meg a választ: ..A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kifejlődésével kapcsolatban egyre gyorsabban szerepüket vesztik és feledésbe merülnek a dűlőnevek, a határrészek elnevezései — hiszen a nagy táblákban a kis egységek névvel való megjelölése nem szükséges többé. E nevek viszont a magyar település-, gazdaság- és művelődéstörténet, a nyelvtudomány, a néprajz és több más tudományág számára mentik meg és teszik felhasználhatóvá az elmúlt századok sok-sok emlékét. Múltunknak olyan beszédes emlékei ezek, mint az írott források vagy a tárgyi emlékek, csak megfelelő szakértelemmel kell őket vallatóra fognunk." 1 1 E megállapítást egészítsük ki még azzal, hogy az egyes községek, de főleg a városok települési képe meglehetősen gyors ütemben változik, alakul és ahol esetleg ma még művelésre alkalmas földterületet, rétet, gödröt stb. láthatunk, ott néhány hónapon vagy éven belül épületeket találhatunk. A központi irányítással végzett falu- és városrendezések következtében utak, utcák, terek, közök, egész falu- és városrészek alakulnak át rövid időn belül. A folyók, patakok szabályozásával, a mocsarak lecsapolásával, gödrök feltöltésével, tavak létesítésével, erdőrészek, szőlők irtásával vagy telepítésével stb. teljesen megváltozik, átalakul egy-egy terület gazdasági és természetföldrajzi képe. mely az esetek többségében ugyan új földrajzi nevek születését is maga után vonja, viszont ugyanakkor a szerepüket vesztett régi nevek lassan elhomályo452.
