Boros Ádám: A tőzegmoha és a tőzegmohás lápokMagyarországon (Savaria Múzeum Közleményei 27. Szombathely, 1964)

hazája észak és a havasok vidéke. Másutt is megjelennek, ahol képes a csapadék savanyú lápokat létrehozni és a lápoknak állandóan savanyú kémhatású körülményeket tud biztosítani. Ez a csapadékosabb éghajlat mellett könnyen, kevesebb csapadékú vidéken csak kivételes körülmények között lehetséges. Magyarországon nagyon sck a mésztartalmú kőzet, nagyon sok a mészben gazdag lösz, a forrásvizek nagyrésze mésztartalmú, az Alföldön sok a szóda, kénsavas só, a földre hulló csapadékvíz nyomban a földrehullása után ásványi anyagokban gazdagodik, az álló és folyóvizekbe sok ásványi anyagot sodor. Mindezek a körülmények a tőzegmoihának ellenségei. Mésztartalmú alapkőzeten Magyarország területén sehol sem fordul elő tőzegmoha. A havasokon ellenben, ahol az ásványi anyagtól mentes sok esőA tőzegmoha víztől duzzadó levelel, mellette a harmatfű rovarfogó levelei. Jeli víz mint desztillált víz, kilúgozólag hat, néha egészen vékony humuszréteg kialakulása után, a tőzegmohák létfeltételeit olykor mészkősziklán is biztosítja. A fenyők, a havasok elterjedt erdőalkotó fáinak tűje a földre hullva és bomlásnak indulva savanyú kémhatású anyagot termel, a talajt savanyítja. 1200—1500 méter magasságban nem ritkán az erdei mészkőtuskókat, 1—2 cm vastag fenyőtűben gazdag humuszréteg szigetelő hatására, tőzegmohavegetáció fedi. A Kárpátok homokkőből, gránitból, más szilikátos kőzetből álló vonulatain a források, vízállások környékén, a fenyvesek nedves helyein a tőzegmohák elmaradhatatlan jelenségek. Itt vannak a tőzegmohák otthon. A Tátra aljának lucosaiban (pl. Tátrafüred környékén) lépten-nyomon tőzegmohával találkozunk. A tőzegmohás lápok csapadékigényét nagymértékben képes kielégíteni, illetőleg helyettesíteni az alacsony hőmérséklet. A Sphagnum a nedves, hűvös 57