Boros Ádám: A tőzegmoha és a tőzegmohás lápokMagyarországon (Savaria Múzeum Közleményei 27. Szombathely, 1964)
Bükk 41. Baktai tó Egerbakta felett, átmeneti láp, fűzláp. S. fimbricitum, recurvum, obtusum, squarrosum, palustre, centrale. Legújabban a Bükkben Csipkéskút közelében Siroki Z. egy kis lápfolton a S. acunifoliumot találta meg. Putnoki dombok 42. Nagymohos és Kismohos átmeneti lápja Kelemér feletti, némi dagadóláptöredékkel. S. recurvum, squarrosum, acutifolium, centrale, palustre, magellanicum, fimbnatum. EUCARPATICUM. KÁRPÁTOK ELŐTERE, Sátor-hegység 43. Kemence patak völgye átmeneti lápfoltjai Kőkapunál, Pálháza mellett. S. contortum, palustre. 44. Komóska-völgy és mellékvölgyének átmeneti lápfoltjai Pálházánál. S. contortum, palus{re. 45. Sphagnum-párnák andezitsziklákon savanyú bükkösben a Kemence patak völgyében Kishuta közelében. S. quinquefarium. Legújabban Vajda L. Telkibánya mellett a S. teres-t és a S. palustre-i találta meg. EUPANNONICUM. NAGYALFÖLD. ÉszakAlf öld 46. Nyirestó és Eábtava átmeneti és fúzlápjai dagadóláp-foltokkal Csaroda és Beregdaróc között, valamint a Navat patak átmeneti lápja ugyanott. S. recurvum, palustre, mc.gellanicum. [47]. Á Szernye-láp maradványa, átmeneti láp Fornos és Komlós mellett, az egykori Bereg megyében, Kárpátalja, Szovjetunió. S. subsecundum, acutifolium,, robuslum, recurvum, palustre, magellanicum. [48.] Álmeneti láp Iványi mellett Munkácstól nem messze Kárpátalja, Szovjetunió. S. contortum, obtusum, palustre. Legújabban E. Pop kimutatta, hogy az Ecsedi-láp felszín alatt 10 cm mélységben levő tőzegében Börvely = Berveni (Aggerdő) mellett a spóra és pollenmennyiség 17%-a Sphagnum-spóva, 5%-a pedig Drosera-{ harmatfű) virágpor. A tőzeg nyilvánvalóan postglaciális, a felszíni Sphagnum-spórás léteg kora azonban bizonytalan, de a történelmi kornál sokkal régebbi, közvetlenül a lecsapolás előtti időre nézve a tőzegmoha előfordulását nem bizonyítja. A tőzegmoha nem mindig lápon fordul elő. Hazájában, a fenyőerdők és a havasok világában, mint az előzőkben már láttuk, kissé nedves erdőkben, sőt nedves sziklákon is jelentkezik. Az ilyen tőzegmoha-előfordulás a csapadékos, hűvös, párában gazdag levegőjű éghajlatra jellemző. A mai Magyarországon csupán négy olyiarn tőzegmoha-előfordulás van, ahol a tőzegmoha lejtős erdei talajon •— mikroklima hatására -— megjelenik. A Sátorhegységben, a Kemence patak völgyében Pálházánál (Kishuta közelében) egyetlen helyen savanyú bükkösben meredek andezit szikláról csüng le a Sphagnum quinquefarium, a Mecsekben az Égervölgyben savanyú tölgyesben, a Kőszegi-hegységben a Kalaposkő hegyen savanyú erdőtalajon fordul elő 64