Plautus - Devecseri Gábor (ford.): Amphitruo (Savaria Múzeum Közleményei 25. Szombathely, 1963)

JUPPITER Maradj; miképpen csak kivánod, esküszöm, hogy hű-erényü hitvesemnek tartalak. S ha nem, kérlek, te legmagasabb Juppiter, Amphitruóra ontsad mindenkor dühöd. ALCUMENA Jaj, azt ne! inkább áldja meg! JUPPITER Remélem is; mert híven adtam néked esküvésemet. Hát nem haragszol már rám? ALCUMENA Már nem. JUPPITER Jól teszed. Az ember életében ilyesmi megesik: van, hogy gyönyört találunk, van, hogy bánatot; haragszunk olykor, máskor meg megbékülünk. De kiket ily természetű harag veszít egymással össze, a megbékülés után egymásnak aztán kétszeres barátai. ALCUMENA Bár óvakodtál volna olyat mondani; de, mert szavaid már visszavontad, békülök. Zene: békülő-duett. JUPPITER Ha megbocsátsz, oly vígan dagad a — szívem, kedvesem! Nem megyek el, én édes aranyom tőled, sehova tőled, percre sem! ALCUMENA Hát tölts megint egy újabb édes órát vélem! Hazatalálunk; legyen az álmunk: szerelem! JUPPITER A kis kezed ne vond ki soha kezemből, asszonyom! Ha nem szeretsz, a bánat beborít engem, s iszonyú súllyal összenyom! ALCUMENA Hát tölts megint egy újabb édes órát vélem! Hazatalálunk; legyen az álmunk: szerelem! (Betáncolnak a házba) 8. JELENET Sosia, Juppiter SOSIA (kopog a ház kapuján) JUPPITER (kijön a házból) Sosia, éppen jókor jössz. SOSIA Hát szent a béke köztetek? Látom, megnyugodtatok, hát örvendek szívből neki. A jó szolga viselkedjék mindig úgy, mint urai: olyan legyen éppen, mint ők; képe színe éppolyan; bánatos, ha mélabús az úr, ha örvend, víg legyen. Hanem hát felelj: az összhang teljes végre köztetek? JUPPITER Csak ne gúnyolj; hát hiszen te jól tudod, hogy tréfa volt. SOSIA Hát tréfából mondtál mindent? En meg azt hittem: komoly. 124 v