Plautus - Devecseri Gábor (ford.): Amphitruo (Savaria Múzeum Közleményei 25. Szombathely, 1963)

MERCURIUS A füllentésért itt van az igaz verés. SOSIA De biztos, hogy nincs rá kedvem. MERCURIUS Kedved ellen kapod tehát; nem kényed-kedved szerint léssz eltángálva, így igaz. (Megveri) SOSIA Irgalom! MERCURIUS Mered magad még Sosiának mondani, mikor az én vagyok? SOSIA Elvesztem. MERCURIUS Még nem, még csak jósolod. Kié vagy hát? SOSIA A tiéd, mert birtokolnak ökleid. Thébai polgárok, segítség! MERCURIUS Még kiáltasz, nyavalyás? Szólj, mért jöttél? SOSIA Hogy legyen, kit öklöddel puhára verj. MERCURIUS Kié vagy? SOSIA Hát Amphitruónak Sosiája. MERCURIUS Mert hazudsz, annál inkább összeverlek. En vagyok, nem te, Sosia. SOSIA Adná az Ég, hogy te volnál, s én vernélek tégedet! MERCURIUS Még morogsz? SOSIA Már hallgatok. MERCURUIS Hát ki az urad? SOSIA * Akit akarsz. MERCURIUS Mi a neved most? SOSIA Semmi, hacsak nem parancsolsz valamit. MERCURIUS Amphitruónak Sosiája vagy hát? SOSIA Megbotlott szavam: Amphitruónak szót hiába szólnék, ezt vágytam mondani. MERCURIUS Tudom, itt nincs más Sosia szolga, egyedül csak én magam. Elveszett eszed. SOSIA Bár inkább vesztek volna el ökleid. MERCURIUS Én vagyok az a Sosia, kiről azt mondtad nekem, te vagy. SOSIA Kérlek, hadd lehessen békén, ütleg nélkül szólanom. MERCURIUS Jó, legyen fegyverszünet, ha mondani vágyói valamit. SOSIA Csak ha szent a béke, szólok; túl erősek ökleid. 106