Horváth E.-Jeanplong: Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei (Savaria Múzeum Közleményei 18. Szombathely, 1962)

7. kép. Paraj iibaiop (Chenopodium bonus-Henricus). Klsmákja háromszor szárnyaltak. A vízparton és a környező kaszálókon a keresztesvirágú pajzstok (61) fehér virágai nyílnak májusban. A 20—50 cm magas növény kerekded, vékonyszárú becőterméséről is jól felismerhető. Hazánkban csak Vas megyében található a Rába-berkekben több helyen. A csermely ciprus (64) Vasvár és Püspökmolnári közötti területünk 1—2 m magas vízparti cserjéje. Fehér vagy vöröses, álfüzérben álló virágjai június—júliusban pompáznak. Az Alpok hegyvidékéről ereszkedett le a Rába síkjára. Az újonnan megásott Csörnöc árka mentén megérkeztünk a Szentkút alatti, halódó láprétre. Itt találkozhatunk ritkán a magassásos állományokban egy piros virágú tátogatónkkal, a kakastaréjjal (53). Májusban nyíló virágai a levelek hónaljából emelkednek ki. Hasonló környezetben él a háromlevelű vidrafű (45) is. Fehér tölcséres virágai április—májusban jelennek meg. Az égeresekben él egy ritka, de erőteljes palkafélénk, a gyökerező erdei káka (107). A szomszédos Kismákfa község utcáján az árkokban és a kerítések mellett pedig egy dárdás levelű ritka hegyvidéki libatopfélénk honos, a paraj libatop (85) (7. kép). Kámba érkezve, a falu környékének Rába felőli tócsáiban az apró, heverő szárú tóalmá-ra bukkanhatunk (32). Zöldes virágai július—augusztusban nyílnak. A borhiordó úton mintegy 4 km-t haladva elérkezünk egyik legszebb természetvédelmi területünkhöz, a jeli erdészeti botanikus kerthez. A kert telepített növényérdekességeivel az előző tanulmány foglalkozott, így most csak a táj eredeti növényeit vesszük kissé szemügyre. A területet ősállapotában a lüneburgi heidékhez hasonló, atlantikus pusztai növényzet, nyíres-fenvér uralta. Jellemző növénye a fenyér vagy csarab (82). A többé-kevésbé heverő 30