P.Buocz Terézia: A szombathelyi Savaria Múzeum kőtára (1. közl) (Savaria Múzeum Közleményei 14. Szombathely, 1961)

I(ovi) O(ptimo) M(aximo) / D(ecius) Clod[i]/us Satu[r]/ninus/ b(ene)f(iciarius) co(n)s(ularis) / v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) = A legjobb és leghatalmasabb Juppiternek Decius Clodius Saturninus, beneficiarius eonsularis, fogadalmát szívesen teljesítette, /' mert az istenség / megérdemelte. Kora: III. század. A beneficiariusok kedvezményben részesített katonák voltak, akik bizonyos tábori munkák alól felmentést nyertek. A katonai és a polgári közigazgatás a III. század közepéig nem volt különválasztva. Ezért mint az államigazgatás tisztviselői dolgoztak, rendszerint a város elöljárói melletti beosztásban. Feladatkörük igen sokrétű volt, pl. futári, rendőri szolgálat. Hatáskörükbe tartozott az utak felügyelete és karbantartása. Abban az esetben, ha consulviselt helytartó alá osztották be őket, akkor ők is felvették a eonsularis melléknevet. így lettek beneficiarius consularisok. Mint az állam képviselői, elsősorban Juppiternek, az államvallást megszemélyesítő istenségnek állították oltárukat. A mellette álló oltár abacusa gazdagon díszített. A rovátkákkal tagolt sarokakrotériont egy-egy vízszintes vonal köti a középső háromszöghöz, amelyben egy szembenéző gorgófő álla alatt kígyók tekerednek. A háromszögek két oldalán keletkezett teret egy-egy rozetta tölti ki. Az abacus alatt lépcsős párkányzat vezet át az oltár törzséhez, amelynek homlokzati részén felirat olvasható. Az oltár lábazati része eléggé kopott, lépcsőzetes párkány. Anyaga: homokkő. Mérete: m.: 80 cm, sz.: 40 cm, v.: 25 cm. A felirat: 105