Bárdosi János: Szentivánfai anekdoták (Savaria Múzeum Közleményei 11. Szombathely, 1961)
megörökített kedvelt paraszti alakkal Bagi Józseffel, az egykori gyorsan meggazdagodó csongrádi telkes jobbágyból lett nagygazdával, aki egyszerű, jószívű és igazságos ember volt s ő maga csodálkozott és méltatlankodott legtöbbet azon, hogy róla milyen történetek keringenek. Feltevésünket az is igazolja, hogy a 8. sz. újszerű keretekbe foglalt anekdota nagy hasonlóságot mutat azzal a Mikszáth által irodalmi formába öntött történettel, amikor az új megyefőnök ebédjére csak frakkban engedték be Bagi Józsefet és ezért ő bosszúból valamilyen szószos ételbe e szavakkal mártotta frakkja szárnyát: „Egyél frakkom, mert te vagy ide meghíva!" (Részletesebben lásd Gunda Béla: „Néprajzi gyűjtöúto'i" Debrecen 1956. 11—12. p.). Feltehető, hogy adatközlőnk jászberényi tartózkodása idején hallotta, illetve tanulta a Bagiról szóló anekdotákat, melyek az Alföldön ismertek leginkább s így ezekkel a folklor-anyag vándorlásának bizonyítására is jó példát szolgáltathatunk. JEGYZET 1. Hosszú vasnyelű kés. A penge nyélfelöli vége karikaformájúra kiképzett, aminek segítségével a kés nyitható és csukható. 2. Kolostor. Az adatközlőre POMOGYI JÖZSEF nagygeresdi tanító hívta fel figyelmemet, amiért fogadja ezúton is hálás köszönetemet. ANEKDOTEN AUS SZENTIVÁNF A János Bárdosi Im Dorf Szentivánfa im Kamitat Vas hatten wir im Jahre 1959. vom Gärtner Emil Vargyai 15 Anekdoten auf Magnetophonband aufgenommen. Aus diesen haben wir die hier mitgeteilten ausgewählt, unter denen drei sich zur Person des Königs Matthias, zwei des Kaisers Joseph und drei zur Person des Mihály Bagi anknüpft. Der Lebenslauf unseres Belegers ist sehr verwechselungsreich, weil er vielerorst arbeitete, sich in vielen Städten des Landes aufhielt und dazu noch als Soldat in Italien und Serbien. Eben darum hatte er ergiebige Gelegenheit, sein Folkre-Repertoir zu bereichern. Er ist ein produktiver, gemütvoller Erzähler; wegen seiner gesellschaftlichen Lage und seiner im Vergleich mit denen des Bauerntums „bürgerlichere" Verhältnisse kann er als „halb-völkischer" Märchenerzähler angesehen werden. Im Gegensatz zu den gewohnten Erzählern 60