Dömötör Sándor: Győrvár földje és népe Blatt L.. Győrvári éremlelet (Savaria Múzeum Közleményei 2. Szombathely, 1957)

ma is, igen kevcs új ültetéséi jó erdő van. A századfordulón az erdők legnagyobb része vén, megcsonkított ágú, üres, pudvás tölgyekből állt, melyek tűzifának is alig voltak alkalmasak. Az uraság és jobbágyai közösen termelték ki a fákat, a nagyméretű erdei legeltetés is komoly károkat okozott. „Erdő mindig volt és mindig lesz!" — mondlák igen gyakran, ba a hibákra felhívták a figyelmet, és hagyták pusztulni az évszázados tölgyeket, mellekből jó néhány volt mutatóban még évszázadunk elején is. Ma nagyon nagy területet hódított meg a Hegyháton az akác, melyet a nagy vasútépítés alkalmával a föld megkötésére alkalmaztak először nagyobb méretekben. * A hegyháti domboldalakon szőlőt és gyümölcsöket lehetne termelni, azonban mindkét mezőgazdasági termelési ág gyakorlata igen kezdetleges, bár nagy múltjuk van. Híresek a Hegyhát hizlalt állatai, szarvasmarhái, sertései, messze környéken keresettek a hegyháti termények. Főként mezőgazdasági munkából élnek a hegyháti emberek, jelentős ipari üzeme alig van a Hegyhátnak. Az egyenetlen felszín minden kis zegzúgát kihasználják, bevetik, beültetik, legeltetik. A modern módszerek lassan hódítanak. Ilyenféle tó int. ilyenféle embereket találunk Győrvárott is,' a vasi Hegyhát egyik érdekes kis községében, melyet az 1706-ban diadalmasan vívott kuruc csatával kapcsolatban minden magyar ember szívesen emleget. Próbáljuk meg alaposabban megnézni fejlődését, földjét és népét, a dunántúli magyar élet parányi részét! GYŐRVAR HELYZETKÉPE Vas megye déli részén. Vasvártól délre, a Zalaegerszegre vezető műút mentén nyújtózkodik Győrvár csinos, a századforduló polgári ízlésének hódításáról tanúskodó parasztházaival. Határa 1930-ban 2308 hold volt, melyből szántó 1341, erdő 447, terméketlen 402. rét 296. kert 60, legelő 35. szőlő 26 holdat tett ki. Délen Zala megye, keleten Nagytilaj. északon Pácsonv, Olaszfa és Vasvár, nyugaton Hegvhátszentpéter határolja. Határa hosszan elhúzódik keletről nyugat felé. A szomszédos Hegvhátszentpéter a községtől mintegv 2 km-re. viszont a községhez tartozó Gurgatómajor 8 km-re van. A szőlőhegy a községtől keletre van Olaszfa felé. Győrvár a felszabadulás előtt agrárproletár község volt. A feudális nagybirtokot a századforduló után jobbnak látták feloszlatni, azonban ezt úgy tették, hogy a földnélküliek nem sok hasznát látták. A szegénységnek néhány holdnyi földosztással bekötötték a szemét, a föld jelentékeny részét tőkések vették meg. és újabb nagybirtokok keletkeztek belőle. A községből annak ellenére, hogv nagybirtok vette körül, évente 200-an mentek idegen megvékbe időszaki mezőgazdasági munkára, ami a község felnőtt lakosságának mintegy 10 százaléka volt. Az 1921-es földreform során 80 agrárproletár családot kötöttek helyhez 1—2 hold földdel, hogv az erősödő kulákságnak és a szomszédos nagybirtokoknak olcsó munkaerőtartalékuk legyen. A szegénység a kapásnövényeket úgy kapta negvedébe. hogy minden négy sorért a negyeden felül egy napot kellett ingyen 6