Dömötör Sándor: Győrvár földje és népe Blatt L.. Győrvári éremlelet (Savaria Múzeum Közleményei 2. Szombathely, 1957)

dolgozni. Ezt az ingyenmunkát hívták robotnak egészen addig, míg a felszabadulás után meg nem szűnt. A felszabadulás után a község területén 120 agrárproletár között 600 hold földet osztottak széjjel, akik 1950. szeptember 1-én megalakították az 500 holdas Üj Élet Termelőszövetkezetet. Időközben a tsz megerősödött területe 640 hold lett, melyen 64 tag gazdálkodott. A tsz területe a község területének 28 százalékát tette ki. Növénytermesztése és állattenyésztése példamutató. Közút A Vasi Hegyhát közlekedési viszonyai. « Győrvár leghosszabb utcája a Béri Balogh Ádám utca (azelőtt Fő út) 113 házzal. Ez a község magja, itt van minden középülete, itt bonyolódik le életének minden fontosabb megnyilvánulása. Ezen az úton 1848 előtt a templomtól a kuruc emlékműig, a másik oldalon a plébániától a malomig minden épület a keszthelyi grófé volt. Itt állottak uradalma magtárai, pajtái, intézőépületei, cselédházai. A Fő út keleti oldalán, a Keleti szeren az első ház volt az uradalmi kocsma, mely ma is áll. Utána következett ^ »