Dömötör Sándor: Győrvár földje és népe Blatt L.. Győrvári éremlelet (Savaria Múzeum Közleményei 2. Szombathely, 1957)
bánya, 1 darab Nagybánya). A VI krajcárosokból 3 darab pozsonyi, 14 darab körmöcbányai. A 3 krajcáros a pozsonyi verdéből való. A tartományi verdékből való XV krajcárosok a következők: 10 darab Wien CA, 2 darab Wien rozettás, 7 darab jel nélküli stájer, 1 darab Breslau S— IIS, 2 darab Breslau MMV, I darab Breslau GH, 2 darab Neuburg báromszöges, 1 darab Brieg CB. A tartományi verdékből kikerült VI krajcárosok a következőképpen oszlanak meg: 1 darab Wien CA, 23 darab Graz I. A. N„ M darab Wien MM, 1 darab Graz f. G. W„ 3 darab Klagenfurt jelzésnélküli, 7 darab Breslau S— HS. I darab Brieg CB. A 3 krajcáros a gráci verdéből való I. A. jelzéssel. A leletben előforduló legkorábbi évszám 1661. a legkésőbbi 1703. Hasonló leletek ismertetése olvasható a Numizmatikai Közlöm/ XLT. évfolyamában Olaszkáról és Kecskemétről. A verdéket, a jelzéseket és az idegen érméket illetően nagy a hasonlóság közöttük es az általunk ismertetett győrvári éremlelet között. Külön érdekessége a két Vas megyei lelelnek, bogv a távoli nagybányai veret is előfordul az érmek között, ami viszont a kecskeméti leletben nem szerepel. A győrvári éremleletben előforduló érmek sokfélesége mulatja, hogy milyen komoly tudást igényelt a mindennapi életben a pénzek között való eligazodás. II. Rákóczi Ferenc az egyszerűsítés érdekében komoly reformokra készült. 1704 április 26-án rendeletet bocsátott ki. melyben értesíti Szabolcs vármegyét, hogy az arany- és ezüstbányák fogyatkozása miatt egy millió rézpénz veretése és kibocsátása felől intézkedett. Mielőtt azonban törvényerejűvé vált volna rendelkezése, véleményeket 'kért a megyéktől és az érintett városoktól.-Ezután indult meg a rézpénzek veretése, amely azonban nem állott meg a milliónál, hanem kénytelenek voltak újabb és újabb milliókat veretni. Ezért a rézpénz mindinkább elvesztette eredeti értékét. , A fennálló rendelkezések értelmében a rézpénz elfogadása kötelező volt az egész országban. Ezért lelkiismeretlen kalandoroknak kifizetődő volt a magas árak mellett hamis pénzek forgalomba hozatala. Thalv Kálmán ismertei i a Selmecbánya város törvénvszéke által 1706 tavaszán halálra ítélt gróf Cotten János Zsigmond és Havdt Krisztián órásmester ügyét. Debreceni Péter ecsedi castellanus jelentésében is szerepel egy pénzhamisító bűnszövetkezet leleplezése. Lakalop Péter. Kerekes János és Kerekes András ötvösök a szereplők, Ungvárott volt a székhelyük. Egv másik pénzhamisítási ügy szálai szintén Ungvárra vezettek. A Sáros megyei Piszána falucskából egyszerre három hamispénz/verde került elő. A kuruc közigazgatás emberei és a városi kereskedők gondosan ügyeltek: jól meg tudták különböztetni a hamis pénzt a valóditól. Külföldről is tömegével áramlott a hamis pénz az országba. Ennek megakadályozására 1706 augusztus 18-án Rákóczi olyan rendeletet adott ki. hogy azokat a törökországi kereskedőket, akiknél hamis pénzt találnak, ne engedjék át a Tiszán. A hamispénz könnyebb felismerhetősége végett a rézpénzeket ellenjegyzéssel látták el, azonban a hamisítóknak ez nem volt nagv akadály, mert az. ellenjegyet is hamisították. A gazdasági katasztrófa megakadályozására javasolták Rákóczinak, ^ »
