Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)

Természettudomány - Vig Károly: Impériumváltás előtt és után Romániában. Erdélyi rovarászportrék

VÍG KÁROLY: IMPÉRIUMVÁLTÁS ELŐTT És UTÁN ROMÁNIÁBAN. ERDÉLYI ROVARÁSZPORTRÉK 12. ábra. A rovarok megölésére hosszú időn át ciánosüveget használtak a rovarászok. A vastag falú üveg aljára gipsszel kevert kálium­­cianid került, amit gipszpéppel simítottak le. A kálium-cianidból a nedvesség hatására felszabaduló hidrogén-cianid ölte meg az üvegbe helyezett rovarokat (Fénykép: Ferencz Eszter, Savaria Múzeum, Szombathely) Figure 12. Entomologists long used a thick-walled cyanide killing jar for insects. The bottom of it was spread with potassium cyanide smoothed with gypsum plaster. Insects inserted succumbed to hydrogen cyanide released when the potassium cyanide was wetted (Photo: Eszter Ferencz, Savaria Museum, Szombathely) ségből való, ahogyan az a Fauna Regni Hungáriáé bogarakat tárgyaló fejezetében olvasható, hanem a hátszegi hegyekből (Csíki 1902: 991). Kenderessy 1878. augusztus 11-én a Puj (Púi, Románia) közelében lévő Ponoricsi-barlangban (Pe§tera Ponorici-Cioclovina cu Apa) gyűjtötte az Anophthalmus budae (=Duvalius budae) nevű fajt, amelyet Buda Ádám, a barlang tulajdonosa tisz­teletére nevezett el, s leírását a Természetrajzi Fü­­zetek-ben közölte (Kedneressy 1879ű). A Duvalius budae élőhelye, a Ponoricsi-barlang közel esett a Pujban élő Bordán István (1859-1930) lakóhelyéhez. Bordán tervbe vette, hogy kikutatja a bogár életkörülményeit. 1896. október 4-én másod­magával gyűjteni indult a barlangba, ahol nyáron már több példányt fogott a becses rovarból. Három­órányi keresgélés után a barlang belső termében, kövek alatt, a denevérürülék-rétegen két lárvát ta­lált. (Ezek egyike a Magyar Nemzeti Múzeumba ke­rült.) Reményei szerint a Duvalius budae lárváját ta­lálta meg, bár Bordán a barlang ezen részében ko­rábban a Queidus mesomelinus nevű holyvafaj egy példányát is gyűjtötte, illetve egy ismeretlen bogár­lárvát. Mind a bogarak, mind a lárva kisebb kövek alatt tartózkodtak (Bordán 1897). Az igazság sajnos nem derült ki a lárvák faji azonosságát illetően. Kenderessy a korojesdi alhavasi táj egyik pa­takja mellett mocsári gólyahíren (Caltha palust­ris) a tudományra nézve új levélbogarat is gyűj­tött, amit Erndt August Hellmuth von Kiesen­wetter (1820-1880) német rovarász Sclerophaedon kenderessyi néven írt le. Később kiderült, hogy a név a Sclerophaedon carpathicus szinonimja. Herkulesfürdő környékén ő gyűjtötte elsőként az Edmund Reitter (1845-1920) által leírt Neu­­raphes coecus nevű vak gödörkésbogarat, amelyet később a Retyezát alhavasi tájain szintén megta­lált. Több ritka bogárfaj (Leistus gracilis, Platynus banaticus) esetében további elterjedési adatokkal gazdagította a faunisztikai irodalmat. 48

Next

/
Thumbnails
Contents