Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 42. (Szombathely, 2020)
Természettudomány - Vig Károly: Impériumváltás előtt és után Romániában. Erdélyi rovarászportrék
SAVARIA 42 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 2020 23-86 Jól példázza mindezt, ahogyan Buda sört rendelt a Budapesti Napló hasábjain. A sörrendelést egyben a mélységes tisztelet kinyilvánítása megható formájának is tekinthetjük a gyártó felé (10. ábra). A Kőbányai Király Sörfőző „Góliát Malátasör”-e dr. Korányi és dr. Kélly egyetemi tanár urak szerint idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél kiváló sikerrel használtatik. Ráadásul a „legkellemesebb üdítőital” - legalábbis az Országos Hírlap reklámja alapján. Ambrus Lajos így summázta Buda Ádám életfilozófiáját (Ambrus 2002:199): „Ember és állat. És táj. A létezés koreográfiái. A Budák több nemzedéke tudta, mindegy, mire vadászunk: medvére, zergére, bütykös hattyúra avagy egyszerű atalantalepkére, édes mindegy - mindenfelé az élet és az enyészet harmóniáját keressük. Buda Ádám meg távol a világ hívó és kecsegtető zajától, konokul és büszkén kitartott, közben kincseket küldözgetett a világ nagyobb szellemi központjaiba - cserepéldányul. És beérte saját azíliuma, egy táj csöndes szuggesztiójával.” Kenderessy Dénes Felsőszálláspataki Kenderessy Dénes (11. ábra) a Hunyad megyei Felsőszálláspatakon (Sála§u de Sus, Románia) született 1846-ban, ahol atyja földbirtokos volt. A középiskolát Nagyenyeden (Aiud, Románia), a híres Bethlen Gábor Kollégiumban végezte. Érdeklődésére meghatározó erővel hatott egyik tanára, a régész-geológus Herepey Károly (1817-1906). Az ifjú figyelme tanára hatására ekkor még a geológia irányába fordult. A kereskedelmi akadémiát Bécsben járta ki, ahol Ludwig Redtenbacher (1814-1876) pártfogását élvezve kezdte meg a rovarok tanulmányozását. Tanulmányai befejezése után hazatért, rövid ideig atyja birtokán időzött, majd Hátszegen (Ha(eg, Románia) a helyi takarékpénztár könyvelőjeként helyezkedett el. Egyre élénkebben érdeklődött a környék bogárvilága iránt. Legfőbb törekvése a Hátszegi-medence (Bazinul Ha(egului), a Retyezát és a Páring hegység bogárfaunájának feltérképezése volt. Minden szabadidejét és jövedelmét a gyűjtésnek és a természet vizsgálatának szentelte. Geológiai gyűjteményét is elcserélte Buda Ádám bogárgyűjteményére. Otthona hamarosan a kömyékbéli szakemberek kedvelt találkahelye lett. Élénk cserekapcsolatot tartott fenn hazai és külföldi bogarászokkal, és a ritka példányokból mindig juttatott a Magyar Nemzeti Múzeumnak is. Gyűjteménye mintaszerű volt, mert, ahogy méltatója (Bordán 1897:26) megjegyezte: „... minden egyes bogárbonctanilag preparálva is szemlélhető volt. ” Számos tudományra új faj egyedét gyűjtötte. 1872-ben a Korojesd (Coroe§ti, Románia) környéki havasokban, kövek alatt fedezte fel az Anophthalmus merklii {-Duvalius merklii) első példányát A faj leírója, Frivaldszky János (1822-1895) a felfedezést tévesen Merkl Edének tulajdonította, ebből a félreértésből származott a névadás is (Frivaldszky 1877,1878a, 1878b). Csíki Ernő a hazai Anophthalmus-fajokat tárgyaló cikkében megjegyezte, hogy az a bizonyos, Merkl Ede gyűjtötte típuspéldány biztosan nem a Páring hegy-II. ábra. Felsőszálláspataki Kenderessy Dénes (1846-1881) (Magyar Természettudományi Múzeum, Központi Könyvtár, Budapest) Figure 11. Dénes Felsőszálláspataki Kenderessy (1846-1881) (Fiúngarian Natural History Museum, Central Library, Budapest) 47
