Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Régészet - Sánta Sára: A régész Schönvisner István: az Antiquitatum et Historiae Sabariensis... (1791) archeológiái vonatkozásai
SÁNTA Sára: A RÉGÉSZ SCHÖNVISNER ISTVÁN: AZ ANTIQUITATUM ET HISTORIAE SABARIENSIS... (1791) ARCHEOLÓGIA! VONATKOZÁSAI műve, a De ruderibus laconici caldariique Romani (Schönvisner 1778) 1778 júniusában jelent meg (Sánta 2019b), annak híre bizonyára eljutott az ókor iránt érdeklődő Szilyhez is, aki ekkor már megkezdte építkezéseit, melyek során számtalan római kori lelet került a felszínre. A püspök ezért a kezdetben könyvbeszerzések miatt foglalkoztatott Schönvisnert, a már komoly tudományos eredményekkel rendelkező régészt és történetírót kérte fel arra, hogy írja meg Savaria-Szombathely történetét a város alapításától 1777-ig. így látott napvilágot 1791-ben az első magyar városmonográfia, az Antiquitatum et Historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem (Schönvisner 1791). Az Antiquitatum et Historiae Sabariensis... régészeti vonatkozásai Schönvisner az Antiquitatum et Historiae Sabariensis... (továbbiakban: Antiquitates) című művében az évszázadok során összegyűjtött (B. Thomas 1963; Tóth E. 2011: 24-27), valamint a püspökség megalakulása óta megkezdett építkezések során előkerült ókori emlékek és okleveles források segítségével mutatta be a város történetét (1. ábra). A mű - amely kilenc könyvből áll - 1791-re készült el, teljesen a püspökség költségén. Az Antiquitates kilenc könyvben beszéli el a város történetét. Schönvisner a mű több mint a felében, öt és fél könyvben ismerteti az ókori Savaria, az ezt követő két könyvben pedig a város és Pannonia históriáját a római uralom végétől az államalapítás koráig. Az utolsó három könyv a Szent István korától 1791-ig tartó időszakot foglalja magában. A Szombathelyen található régiségek leírása (1. könyv 6-10. fejezet) alapján teljes képet kaphatunk Schönvisner figyelemre méltó kritikai szemléletéről és munkájának kiemelkedő eredményeiről. Ezen fejezetekben közli a régészeti leletek - feliratos és nem feliratos emlékek, valamint a Szily püspök gyűjteményében található érmek - leírását, melyek ismertetését húsz rézkarc táblamelléklettel illusztrálja. Ezek Jacob ANTIQUITATUM E T HISTORIC SABARIENSIS Aöfe' A B »„ORIGINE, У У/v^y. /А’А. «Tv/. . Ад.* . ' и S О и Е AD PRAESENS TEMPUS 1L IB JR-1 N О VEM STUDIO ET OPERA STEPHANI SCHOENVISNER AA. LL. ET PHIL. ПОСТ. IN REG. UNTV. HUNG. ANTIQVIT. ET RE] NUM. PROF. PUBL. BIBL. CUST. PRESB. ARCHIDIOEC. STRIGON. P E S T I N I ANNO SAU’TIS MDCCXC L TYPIS MATTHIÍ TR ATTN ER. i. ábra. Az Antiquitates címlapja Figure i. The cover of the Antiquitates Matthias Schmutzer bécsi rézmetsző akadémiájának munkái (Sánta 2019a).2 Schönvisner Savaria ókori emlékeinek leírásában főként a feliratos kőemlékeket ismerteti, de hangsúlyos szerepet kapnak az egyéb régészeti leletek is, melyek közül néhányat már csak az ő leírásából ismerhetünk. Tudományos értéke mellett meg kell említenünk az ókori emlékeket leíró fejezetek egyéb szempontokból is kiemelkedő fontosságát: a 19. század során a Szombathelyen megforduló utazók például útikönyvként is használták a munkát (Tóth F. 2016: 256). Hazánkban a régiségek gyűjtése már Mátyás király korában megkezdődött (Ritoókné 2002: 75-86), és ekkorra helyezhetjük a szombathelyi gyűjtemény létrejöttét (Tóth E. 2011: 24-27), Szily János pedig az általa épített püspöki palotában létrehozta az ország - minden valószínűség szerint - első múzeumát is. A püspök ugyanis elsőként a díszkertbe, majd a földszinten található Sala terrenába gyűjtötte össze azokat a régiség-2 A városmonográfiával kapcsolatos levelezésből az illusztrációk elkészítésének folyamatába is betekintést nyerhetünk: SZÉK Szily II. 6. Schönvisner, ill. SZÉK Szily 11. 5. Schmutzer. 84
