Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Szabó Gábor: A Sabaria tündöklése és bukása - nem dobtak mentőövet az első két profi bajnokság legjobb vidéki futballcsapatának
szabó Gábor: a sabaria tündöklése és bukása - nem dobtak mentőövet az első két profi bajnokság... gását hálójába engedte, ahogy hibás kifutásával hozzájárult a második gól megszületéséhez, teljesen megrémítette a győzelemért aggódó nézősereget” - elemezte melléfogásait a másnapi Nemzeti Sport. A stílusos, egységes csapatnak jellemzett, Bányai Lajos edzette Sabaria ugyanakkor fényt hozott az 1927-28-as bajnokságba. A Fradi elleni 3:l-es bravúrt követően hét meccsből hat győzelemmel és egy döntetlennel állt a tabella második helyén (csak az eggyel több mérkőzést játszó zöld-fehérek előzték meg), sőt 1928. március elején, 14 fordulót letudva is tartotta pozícióját két ponttal a Ferencváros mögött, eggyel az Újpest előtt. Csakhogy a viszszamaradt három rangadóján kétszer kikapott, egyszer döntetlent ért el, így megint lecsúszott a dobogóról - holott az előző idény 19 pontjához képest 33-ig jutott (15 siker, 3 döntetlen, 4 vereség), és 19 góllal többet is termelt (1. táblázat)! Álamatörizmusból a profizmus ingoványos talajára A két fantasztikus idény ellenére állandó pénzhiánnyal küszködött a klub, amely 1929-ben kiesett, majd visszajutott az élvonalba, ám 1932-ben kilehelte lelkét. Hogy megértsük, a két nagyszerű év után mi vezetett a széthulláshoz, nézzük meg, milyen előzmények kényszerítették ki a magyarországi profizmust, és miképpen igyekezett lépegetni az ismeretlen, ingoványos talajon a szombathelyi együttes. A hazai futballban (is) élesen kettévált a főváros és a vidék. A tulajdonképpeni magyar bajnokság keretében a budapesti együttesek különversengése folyt, a „Budapesten túliak” pedig hat kerületben (észak, dél, kelet, nyugat, közép, délnyugat) vetélkedtek, és a régiók első helyezettjei rájátszásban döntöttek a vidék bajnoka címről. Az amatőr ség körüli perpatvar 1920 körül kezdődött, amikor egy impresszárió Berlinbe csábított megannyi kiváló játékost, és megalakította velük az első magyar profi együttest, igaz, a kezdeményezés nem bizonyult életképesnek hosszú távon. Nagy port vert fel 1921-ben a kispesti profi per, amelynek végén a KAC több labdarúgóját is hivatásosnak nyilvánították, illetve felfüggesztették játékjogukat. Ekkor kezdett tömegméretet ölteni a játékoskivándorlás, illetve a hazai klubok egyre sűrűbb programot bonyolítottak le külföldi gárdákkal, amiben eleinte az FTC, az Újpest és a Hungária járt az élen. Az amatőr-profi kérdés elhúzódása miatt a magyar sport első nagy zászlóshajója, a MAC viszszavonta képviselőit az MLSZ-ből, és bár a kivetett úgynevezett olimpiai adó révén 4000 dollárral gazdálkodhatott a szövetség, 1924. május 29-én Egyiptom 3:0-s vereséget mért a magyar válogatottra a párizsi játékokon. A blama még sürgetőbbé tette az álamatőr viszonyok megnyugtató rendezését, ráadásul újabb hullámokat vetett az első bajnok, a BTC kiesése és tagjainak visszahívása az MLSZ-ből. Vagyis a burkolt professzionizmus tovább rombolt. Újabb álamatőrper színezte a hazai futballéletet, és az sem vetett jó fényt a sportágra, hogy belügyminiszteri rendelkezésre a polgármester hatósági biztost küldött az MLSZ-be. Az évek folyamán a labdarúgó-tevékenység óhatatlanul összegabalyodott a gazdaságpolitikával, tudniillik egyre több teher sújtotta a sportágat: bevezették a kötelező játékosbiztosítást (1921), a 3 százalékos forgalmi adót (1921), a 12,5 százalékos vigalmi adót (1923), a testnevelési adót (1925) és a rendőri díjak is emelkedtek (Gerhárd 1932: 224-240). A megoldás 1926-ban született meg, elvált a tüdő a májtól. Megalakult július végén a Profi Labdarúgó Alszövetség (PLASZ), a hivatásos liga küzdelmeit 10 tagú első és 14 tagú másodosztállyal indították útjára, augusztus elején pedig az is eldőlt, hogy az első két vidéki profi csapat a Szombathelyi AK és a Szegedi AK lesz Sabaria, illetve Bástya néven. A Sabaria döntő többségében az országos, egyúttal nemzetközi hírű Szombathelyi AK (Holzbauer József, Kovács Imre, Krutzler István, Nagy János, Németh Sándor, Paár László, Prém Móric, Rudolf Károly, Takács Ferenc, Vámos Ernő, Weinhardt Ferenc), valamint a Szombathelyi SE játékosaiból (Bass Béla, Horváth Ferenc, Kendik István, Szabóky/Szladovits Géza) verbuválódott. A végrehajtó bizottsági elnöki teendőket a SZAK első embere, az építészmérnök-vállalkozó Kopfensteiner Manó látta el, az igazgatósági tisztségre a neves legitimista politikust, az ivánci birtokán 142
